Az Európa Tanács vizsgálhatja a részrehajlást

Az Európa Tanács (ET) főtitkárától levélben kéri a gyanús körülmények között megszületett korábbi ítéletek kivizsgálását az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. Id. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke azért fordult Marija Pejčinović Burićhoz, hogy az Európa Tanács tisztázza azokat a döntéseket, amelyeknél felmerült az összeférhetetlenség gyanúja. Közben kiderült az is, hogy a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványt egy olyan tanács vizsgálta és utasította el 2013-ban, amelynek szlovák tagja később legfőbb bíró lett északi szomszédunknál.

Bukarest, 2019. január 31. Marija Pejcinovic Buric horvát védelmi miniszter az Európai Unió védelmi minisztereinek nem hivatalos találkozóján Bukarestben 2019. január 31-én. MTI/EPA/Robert Ghement Fotó: Robert Ghement

Az Európa Tanács főtitkárához, Marija Pejčinović Burićhoz fordul levélben id. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke, miután durva összeférhetetlenség gyanúja merült fel az Emberi Jogok Európai Bírósága több, korábban ítélkező tanácsával szemben.

Egyes bírák ugyanis úgy vettek részt a döntéshozatalban, hogy közben kötődtek az eljárás valamelyik résztvevőjéhez, akik ebből anyagi vagy politikai hasznot húztak.

Mint azt megírtuk, a közelmúltban egy megdöbbentő kutatási eredményt tett közzé a Strasbourgban működő ­Európai Jogi és Igazságügyi Központ. Ez arra világított rá, hogy a szintén strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2009 óta hivatalt betöltött száz bírája közül huszonketten bizonyítha­tóan közvetlen kapcsolatban álltak a Soros György amerikai milliárdos alapítványa által támogatott szervezetekkel. Ez a hét, a kutatásban konkrétan megnevezett szervezet az 1980-as évek közepe óta óriási pénzeket kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól, amelynek Soros több mint harmincmilliárd dollárt adott az eltelt évtizedek alatt.

A huszonkét bíró között ott van a magyar Sajó András, a Közép-európai Egyetem (CEU) alapító dékánja is.

A kutatás rávilágított arra is, hogy 2009 óta összesen száznyolcvanöt olyan ügy került a bíróság elé, amelyekben valamely Soros-féle NGO képviseltje szerepelt felperesként, és 88 esetben olyan bírák is ítélkeztek, akik valamikor közvetlen kapcsolatban álltak az érintett NGO-val.

Az amerikai spekulánshoz köthető bírák így érdekeltek lehettek abban, hogy a panaszok eredményesek legyenek, a tagállamok jelentős kártérítést fizessenek, amelyekből a Soros-szervezetek komoly hasznot húztak.

Kiderült a kutatásból az is, hogy Sajó, aki 2008 és 2017 között volt az EJEB bírája, számos, a magyar államot sújtó strasbourgi ítéletben volt részes. A bírói tanács tagja volt a Hagyó Miklós és Hunvald György által kezdeményezett eljárásban is, a két szocialista azért perelte be a magyar államot, mert nem találták elég jónak a hazai börtönviszonyokat, a politikusok végül sokmilliós kártérítést kaptak. Sajó András volt az egyik döntnök 2008-ban az elhíresült vöröscsillag-perben is, amelyben kártérítésre kötelezték Magyarországot Vajnai Attila kommunista politikussal szemben.

Felmerült az összeférhetetlenség gyanúja annál a magyar szempontból hátrányos ítéletnél is, amelyet a strasbourgi bíróság a szlovák állampolgársági törvény kapcsán hozott. Emlékezetes, a szlovák törvényhozás tíz évvel ezelőtt fogadta el azt a törvényt, amelynek alapján automatikusan elveszti szlovák állampolgárságát az a személy, aki másik állampolgárságot vesz fel. A törvény jogorvoslati lehetőséget nem biztosított az érintetteknek. Az ügyben – többek között – az Emberi Jogok Európai Bíróságán is indítottak pert, de a strasbourgi testület 2013. június 4-én a beadványt elutasította, leginkább a bíróság hiányzó joghatóságára hivatkozva. Mára kiderült,

az ügyben olyan bírói tanács határozott, amelynek szlovák és román tagja is volt, míg magyar származású nem.

– A tanács szlovák tagja Jan Siku­ta volt, aki később a Szlovák Legfelsőbb Bíróság elnöke lett. Talán nem véletlenül – fogalmazott lapunknak id. Lomnici Zoltán.

A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke szerint nem úszható meg a vizsgálat. – Ha ezeket a bizonyítékokkal alátámasztott, gyanús eseteket nem tisztázzák, az roppant káros lenne. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának becsülete forog kockán – hangsúlyozta id. Lomnici Zoltán.