„Az összes mellény feljött a vízre, de egy ember sem”

A május 29-i budapesti hajókatasztrófa vizsgálata során felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvek arról árulkodnak, hogy nemcsak az előzésre vonatkozó hajózási szabályokat, hanem a vízen való találkozás, illetve a hajóútvonalak keresztezésének a szabályait is megsérthette a Viking Sigyn kapitánya. A Hableányt legázoló hajó külföldi utasai horrorisztikus jelenetekről számoltak be.

Másodpercek alatt süllyedt el a Hableány, a roncsait csak hetekkel később tudták a felszínre hozni Fotó: Mirkó István

A hajózási szabályzat (hsz) több pontját is megsérthették a május 29-i budapesti hajókatasztrófa előtt, így a találkozás, keresztezés és előzés b) fejezetben lefektetett előírásait is, vonható le a következtetés a tanúkihallgatási jegyzőkönyvek tanulmányozása és összevetése alapján. A tragédia estéjén a Lánchídnál lévő Akadémia pontonról 21 órakor Pozsony úti céllal hegymenetben indult el a Viking Sigyn, eleinte, hogy utasai jól láthassák és fotózhassák az Országház épületét sétahajótempóban, alig 2-4 km/óra sebességgel haladtak. A hajó vezetője az ukrán kapitány, Jurij Csaplinszkij volt.

A Hableány eközben – az úgynevezett AIS-rendszer adatai szerint – a folyó fő hajózó sodrában komótosan haladó Viking Sigynt a pesti oldala felé kisorolva megelőzte, majd 6-7 km/óra sebességgel továbbhaladt. Kapitánya a Margit híd Pest felőli középső hídnyílása alatt akart áthajózni, szabály szerint úgy, hogy a szigetcsúcsot tartotta irányban. A Sigyn, elhagyva a Parlament északi részét, felgyorsított óránkénti 11 kilométeres sebességre, és szintén a középső hídnyílásba tartott. Mivel a két hajó haladási iránya egymást metszette, és a sebességük is eltért egymástól, idő kérdése volt, hogy a Sigyn mikor éri utol és keresztezi a Hab­leány útját. Ez három, a hsz-ben szabályozott hajózási szituációt hozott létre, előzési, találkozási és keresztezési helyzet is létrejött.

A hsz tételesen nem tiltja, hogy a hídnyílás alatt egy időben haladjanak át, valamint – az előzetes hírekkel szemben – azt sem írja elő „szájbarágóan”, hogy előzés előtt rádiókapcsolatba kell lépnie az előző vízi jármű személyzetének az előzendő vízi jármű személyzetével. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Sigyn irányítója ne követte volna el hibák sorozatát az ütközés előtt. Hiszen a szabályzat szerint a találkozás vagy az előzés csak akkor engedhető meg, ha a hajóút szélessége – valamennyi helyi körülményt és más hajók mozgását is figyelembe véve – kétséget kizáróan elegendő az egyidejű áthaladáshoz.

Szakértők szerint az áradó és magas Duna miatt nem volt elegendő hely egyszerre két hajó számára a Margit híd alatt. A hsz azt is kimondja, hogy amennyiben a hajó vezetője összeütközés veszélyét észleli, a hajónak egy nagyon rövid hangokból álló sorozatot kell leadnia. A Sigyn érkezett hátulról, hajóvezetője azonban nemhogy az összeütközés veszélyét, de magát az ütközést sem észlelte. Amerikai utasai kiabáltak Csaplinszkij kapitánynak, hogy „hajó, hajó, állj!”, illetve hogy elütött egy kisebb hajót. Csaplinszkij utóbbira mondta, hogy „What?” – „Micsoda?” Ez 21 óra 6 perc 7 másodperckor történt.

A Sigyn mögött érkező Viking Ingi hajóvezetője 21 óra 9 perc 57 másodperckor oroszul hívta a Sigynt. „Itt vagyok. Jura, mi történt?”, Csaplinszkij válasza: „Összeütköztem valami hajóval. Látsz valamit mögöttem?” A válasz: „Mögötted semmit nem látok”, majd az Ingi megállás nélkül áthajózott a hullámsírba küldött Hableány, illetve a felső fedélzetéről a vízbe esett, illetve ugrott utasok felett, aztán továbbállt. Erre mondta azt korábban Sógor Zsolt, a Hab­leányt üzemeltető Panoráma Deck Kft. sértetti képviselőjeként, hogy vizsgálni kell a segítségnyújtás elmulasztását is nemcsak Jurij Csaplinszkij, hanem az Ingi személyzete esetében is.

Másodpercek alatt süllyedt el a Hableány, a roncsait csak hetekkel később tudták a felszínre hozni
Fotó: Mirkó István

Visszatérve az ütközés előtti pillanatokhoz és a hsz szabályainak lehetséges megsértéséhez, érdemes kiemelni, hogy a szabályzat szerint, ha két egymást keresztező útirányú hajó olyan irányban halad, hogy összeütközés veszélye jöhet létre, az a hajó, amelyik a másik hajót a saját jobb oldala felől látja, köteles a másik hajó útjából kitérni, és ha a körülmények lehetővé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését. Ugyanakkor a hajóút jobb oldalán haladó hajó nem változtathatja meg a menetirányát. Ez egyértelmű meghatározás. A szakértők szerint a Sigyn hajóvezetőjének az AIS-rendszerén, a radarján, sőt szabad szemmel is látnia kellett a Hab­leányt, és azt is, hogy az útvonaluk metszi egymást.

A folyami hajózás hírközlését biztosító, ellenőrző és irányító Navinfo diszpécserei tanúvallomásukban pontosan el is mondták ezt. A Sigyn érkezett hátulról, a Hab­leány jobbról előrébb haladt tőle, utóbbi a szabályzat szerint nem is változtathatta meg az útirányát, az előbbinek pedig lassítania kellett volna.

A harmadik közlekedési szituáció az előzés volt, aminek szabályait szintén nem tarthatták be. A hsz szerint az előzés akkor kezdhető meg, ha az előző hajó meggyőződött az előzés veszélytelenségéről. A szabályzat kimondja, hogy „az előzést végző hajó általában az előzött hajó bal oldala felől köteles elhaladni. Ha az előzés az előzött sebességének és menetirányának megváltoztatása nélkül megvalósítható, az előző hajónak nem kell hangjelzést adnia. Ha az előzésnek csak azzal a feltétellel lehet helye, hogy az előzendő hajónak meg kell változtatnia a menetirányát vagy kétség vetődik fel annak tekintetében, hogy az megértette-e az előző hajó szándékát, és ez az összeütközés veszélyéhez vezethet, az előző hajó köteles” meghatározott hangjelzéseket leadni.

„Ha az előzendő hajó teljesítheti az előzni szándékozó kérését – szükség esetén ellenkező irányba kitérve –, elegendő helyet kell adnia a kért oldalon, és köteles a következő hangjelzéseket adni: egy rövid hangjelet, ha az előzést bal oldalról lehet végrehajtani” – olvasható továbbá a hsz-ben.

Csakhogy semmilyen hangjelzés nem hangzott fel sem a Sigyn, sem a Hab­leány részéről. A Sigyn tartva a folyó fősodorirányát, majd a Margit híd közelében némileg jobbra korrigálva, hogy a híd alatti folyóívet gond nélkül meghaladhassa, egyenesen a jobbról érkező Hableány bal tatjának rontott.

A Margit hídról sok koreainak a május 29-i tragédia jut az eszébe
Fotó: Bach Máté

A szállodahajó felső fedélzetén, az orrtaton álló amerikai turisták a Parlamentet fotózták, s tőlük karnyújtásnyira látták hullámsírba merülni a Hableányt, és még az életük utolsó pillanatait megélő áldozatok szemébe is belenéztek.

Katherine B. G. a hajó elején, jobb oldalon fotózott. Egyszer csak feltűnt a látóterében a Hableány. „… láttam, hogy annyira közel van, hogy össze fogunk ütközni. […] A Viking a kis hajó hátsó részét ütötte meg […], oldalára borult és nagyon gyorsan elmerült […], a másik hajón láttam, hogy emberek integetnek […], kiabáltak.”

Sana U. látva a rohamosan közeledő Hab­leányt, azt hitte, összeütköznek, majd a másik hajó lepattan a Sigynről: „A kis hajó nekiütközött a mi hajónk jobb oldalának […] oldalra billent, aztán azonnal a nagy hajó alá került […] sikítottam, és hátrarohantam a kapitányért, aki jött előre és megnézte, hogy tényleg történt-e valami” – mondta az utas.

Pamela P. A. az ütközés utáni pillanatokról úgy fogalmazott: „A kis hajó (az ütközés következtében) befordult a nagy hajó elé, majd a jobb oldalára fordult és elsüllyedt. A kis hajó a nagy hajó bal oldalán jött fel a vízfelszínre (egy másik szemtanú szerint a Hab­leány feneke bukkant ki egy pillanatra – a szerző), néhány embert láttam a vízben. […] Ők ekkor még életben voltak […], mentőmellényeket dobtak be nekik […], a hajó (a Hableány) a jobb oldalára fordult, az összes mellény feljött a vízre, de egy ember sem.”