Pedagógust és diákot egyaránt próbára tett az iskolabezárás, a legnehezebb talán mégis az első osztályosoknak volt, akik alig szokták meg az óvodához képest hatalmas váltást jelentő iskolai napirendet, nem sokkal később máris önálló munkavégzésre kényszerültek. Alsós tanítókat kérdeztünk arról, hogyan oldották meg a rendkívüli időszakot az írni-olvasni még nem tudó korosztályban, válaszaikból pedig az derült ki: lesz mit ismételni a következő tanév elején, de óriási lemaradások azért nincsenek.
– Amikor márciusban bejelentették, hogy az iskolák távoktatásban folytatják a tanítást, sok időnk nem volt arra, hogy felkészüljünk. Leginkább a gyakorláson volt a hangsúly, ezeket játékos feladatokkal online, videóchat vagy más formában megoldották a kollégák. Én személy szerint videóhíváson keresztül tanítottam a gyerekeket – mesélte lapunknak Kovács Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar tanítói tagozatának elnöke, kiemelve: egy ilyen helyzetben különösen fontos, hogy a kicsik értelmi és érzelmi világát egyaránt karbantartsák.
– Sokat számított, hogy a tanulók online kapcsolatban láthatták egymást és mesélhettek a mindennapjaikról – jegyezte meg. Mint mondta, első lépésben felmérték, kinek milyen technikai felszereltsége van otthon és hogyan lehet megoldani, hogy senki ne maradjon hátrányban. Ahol nem volt hozzá eszköz, ott papíralapon folytatták. – Az biztos, hogy a következő tanév elején hosszabb időre lesz szükség, hogy felmérjük, mennyire volt hatékony az így megtanult tananyag. Elképzelhető, hogy lesz, amit át kell venni újból – fűzte hozzá.
Az alapok már megvoltak
A legnagyobb kihívás az egyensúly megtalálása volt: haladni a tananyaggal, fenntartani a gyerekek érdeklődését, ugyanakkor figyelembe venni a lehetőségeket, nem túlterhelni a családokat – vélekedett a Magyar Nemzetnek a kispesti Vass Lajos Általános iskola első évfolyamán tanító Ostrowskiné Papp Éva. Elmondása szerint idén a szokásosnál egy kicsivel kevesebb anyagot végeztek el, a hangsúlyt inkább a szinten tartásra helyezték.