Itt a nagyböjt: megkezdődik az út az elmúlástól a feltámadásig

Ma, hamvazószerdán kezdetét veszi a negyvennapos, húsvétig tartó nagyböjt. – Ez remek időszak arra, hogy kilépjünk az emberi játszmáinkból és belépjünk a szívünk terébe – fogalmazott lapunknak az Egri Főegyházmegye újmisés káplánja. A lelki tartalom mellett a böjt a húsról való lemondásról is szólhat, ám a die­tetikus szerint fontos, hogy körültekintően változtassunk az étkezésünkön.

Hamvazószerdától kezdve a lelki elmélyülésnek és a hús elhagyásának is hagyománya van Fotó: 123RF

– Minden ünnep, időszak kiszakít bennünket a sokszor már sablonossá vált mechanikus ténykedéseinkből – mondta el lapunknak Pintér Bálint, az Egri Főegyházmegye újmisés káplánja a mától kezdődő böjti időszakról. A hamvazószerda a nagyböjti időszak kezdete. Vége a farsangnak, a bennünk lévő jókedv, hév átformálódásnak indul. A káplán ismertetése szerint már a hetedik században volt bűnbánati felkészülési időszak. – Ekkor még az volt a szokás, hogy mezítláb jártak és zsákruhákba öltöztek, ezzel is kifejezve a bűneik felett érzett megbánást – mesélte. Pintér Bálint kiemelte, fontos tudnia az embereknek, hogy sohasem Isten büntet, hanem a bűn, természetéből fakadóan. A hamvazkodást végül 1091-ben II. Orbán pápa rendelte el.

Az egyháznak vannak mozgó ünnepei, a húsvét is ilyen. – Ez azt jelenti, hogy az ünnep nem fix időpontú, hanem a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Amikor megvan a húsvét időpontja, akkor visszafelé kell számolni negyvenhat napot hamvazószerdáig. Persze jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy egy negyven napból álló böjt során miért kell negyvenhat napot számolni. – Azért, mert ez a plusz hat nap a hat vasárnap, amelyeken nincs böjt – magyarázta a káplán.

– A hamu az előző évi nagyböjt hatodik vasárnapján, azaz virágvasárnap megszentelt és elégetett barkákból van. Ezt fontos tisztázni, nehogy arra gondoljunk, hogy a család melegedését segítő kazánban elégő fahasábok, egyéb anyagok hamuját használjuk – mesélte a pap. Az újmisés káplán azt is elmondta, tulajdonképpen hamvazószerdán az elmúlást, életünk végességét, esetleges voltát tudatosítjuk, hogy porból vagyunk és azzá válunk. Ha fellapozzuk a Szentírást, rögtön a Teremtés könyvében olvashatjuk, hogy az Isten porból alkotta, formálta az embert. – Ennél a szintnél nem állhatunk meg: nem csak por, test vagyunk, hiszen Isten belénk lehelte az élet lelkét – fogalmazott.

A káplán rávilágított, hogy a halál éppen annyira titok, mint az élet. Lelkipásztorként már számos temetési szertartást tartva, gyászoló családtagokkal beszélgetve, még inkább tudatosult benne, hogy tényleg nem ismerjük sem a napot, sem az órát, a Teremtő bármelyik másodpercben kopogtathat szívünk ajtaján. A hamuval való kereszt rajzolása arra hívja fel a figyelmet, nehogy a világi hiúságok teljesen elringassanak bennünket abban a tévhitben, hogy a földi pályafutásunk örökké tart.

Pintér Bálint úgy fogalmazott, a nagyböjt nem más, mint egy edzés, kis áldozatokkal, lemondásokkal. – Fokozatos, folyamatos leegyszerűsödést jelent. Ne essünk abba a hibába, hogy gyorsan akarunk nagy eredményeket elérni, inkább lépjünk aprókat, de biztosan – hangsúlyozta a káplán. A felkészülés szerinte nagyon egyedi, személyes dolog. – Sokan vannak, akik elindulnak, de egy ponton megrekednek. Olyanok is vannak, akik el sem indulnak. Nekünk az a feladatunk, hogy senkit ne hagyjunk egyedül Krisztus útján, hiszen az ő népének közössége vagyunk, nem egyéni vállalkozók – fogalmazott a pap.

A farsangi időszak végeztével fontos az elcsendesedés, az önmagunkra való figyelés. A mezőkövesdi újmisés káplán nemcsak ebben az időszakban tartja fontosnak a csendet, az önmagunkkal való szembenézést, életünk eddigi történéseinek átgondolását, hanem folyamatosan. Végül kiemelte, ha a húsvétra való készülés során kudarc, csalódás éri az embereket, ne adják fel: nem az elhatározáson kell módosítani, hanem azon, hogyan érjük el azokat. – Ez az időszak nagyszerű alkalom, hogy kilépjünk emberi játszmáinkból és belépjünk szívünk terébe, ahol Istennel lehetünk – összegezte a káplán.

Hamvazószerdától kezdve a lelki elmélyülésnek és a hús elhagyásának is hagyománya van
Fotó: 123RF

A nagyböjt idején sokan az étkezési szokásaikat is megváltoztatják. Koszta Ágnes dietetikus az M1 csatornán elmondta, külön kell választani a vallási eredetű böjtöléseket, amelyeknek megvannak az évezredes hagyományai. A klasszikus keresztény kultúrában negyven napon át vagy akár csak péntekenként hagyják el a húst a vallásos emberek.

– Ennek lehetnek pozitív hatásai, mert ahogy elhagyjuk a húst, az állati zsírok csökkenek a szervezetben, ezáltal csökkenhet a koleszterinszint is – mondta a dietetikus. Ha ezt zöldségekkel helyettesítjük, akkor magasabb a rostbevitelünk, ami szintén pozitív hatású. Koszta Ágnes szerint hosszú távon nem egészséges a hús elhagyása, hiszen tartalmaz olyan vitaminokat, amelyekre szüksége van az emberi szervezetnek. – Ezért érdemes szakemberhez fordulni, hogy tájékozódjunk és tanácsot kérjünk, mivel is tudjuk helyettesíteni ezeket a tápanyagokat – fogalmazott a szakértő.

Ha például csak a húst hagyjuk el az étrendünkből, de halat és tejterméket továbbra is fogyasztunk, akkor az ásványi anyagokat, aminosavakat tudjuk pótolni. A dietetikus kiemelte, ha vörös húst nem fogyasztunk, annak lehetnek negatív hatásai, például a vasszintünk alacsonyabb lesz. A böjt alatt figyeljünk a folyadékbevitelre, azt semmiképp se csökkentsük.

– A vallási böjtök kisebb megszorításokat tartalmaznak, vannak ennél extrémebb divatdié­ták is. Ezek a diéták, fogyókúrák, böjtök kifejezetten tiltottak például a kismamák számára, hiszen kimaradnak fontos tápanyagok, esszenciális aminosavak, zsírsavak, amik egy állapotos nőnek vagy akár egy fejlődésben lévő gyermek szervezetének elengedhetetlenek. – Nem ajánlott továbbá böjtöt folytatnia cukorbetegeknek, daganatos betegségben szenvedőknek, illetve az időseknek is érdemes odafigyelni – sorolta Koszta Ágnes.