Kránitz Krisztián hárít és nem kíván lemondani

Kránitz Krisztián, a kispesti vagyonkezelő igazgatója szerint ő nem volt köteles feltüntetni egy 21,6 millió forintos kölcsönt a vagyonnyilatkozatában, mivel az egy olyan adás-vételi szerződés keretében történt, amely csupán vételi jogot biztosított két ingatlanra, amelyek végül nem kerültek a tulajdonába. A lapunk által kérdezett jogi szakértő azonban máshogy látja: a kölcsönről szóló szerződést fel kellett volna tüntetni. Az igazgató közölte: nem kíván lemondani tisztségéről.

Gajda Péter polgármester (balra) és Kránitz Krisztián Forrás: Facebook/Gajda Péter

– Kránitz Krisztián vagyonnyilatkozat tételi vizsgálatát a jogszabályok adta lehetőségeken belül a nyáron elvégeztük. Ennek részleteiről júniusban beszámoltunk – válaszolta Gajda Péter (MSZP) kispesti polgármester a Magyar Nemzet kérdéseire, hozzátéve, hogy kérdéseinkkel keressük az igazgatót. A kerületvezetőt annak kapcsán kérdeztük, hogy lapunk kiderítette: Kránitz Krisztián (MSZP), a kispesti vagyonkezelő igazgatója valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatot adhatott le 2018. január 31-én. Kránitz ugyanis nem tüntette fel a dokumentumban, hogy egy ismerősének kölcsönadott 21,6 millió forintot 2017 decemberében.

Mint arról beszámoltunk, a kölcsön egy szerződésben volt rögzítve, a pénzért cserébe a vagyonkezelő igazgatója két Fejér megyei településen található ingatlanra szerzett opciót, azaz vételi jogot. Kránitz a kölcsön tényét nem tüntette fel 2017-es vagyonnyilatkozatában, annak 8/b pontjában, ahol az önkormányzati képviselőknek nyilatkozniuk kell az illetményalap hathavi összegét meghaladó, szerződés alapján fennálló pénzkövetelésről.

Gajda Péter polgármester (balra) és Kránitz Krisztián Forrás: Facebook/Gajda Péter

A vagyonkezelő igazgatója lapunknak küldött válaszában úgy fogalmazott: „a vagyonnyilatkozatban egy opciós szerződés tényét nem kell feltüntetni, mert az egy adás-vételi szerződésfajta, amely lehetőséget nyújt egy jövőbeli ingatlan szerzésre” – írta. Hozzátette: ennek következtében az ingatlanok rovatában nem szerepeltethető, hiszen nem képezték a tulajdonát a megjelölt ingatlanok, valamint a nagyértékű ingóságok rovatban sem kell szerepeltetni, mert az opciós szerződés nem pénzkövetelés.

Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője azonban másként látja. – A szerződéseket tartalmuk és nem megnevezésük alapján kell megítélni, egy kölcsönszerződés esetén bármilyen egyéb megnevezés nem változtat a kontraktus lényegén – mondta. Mint Lomnici kifejtette: a vagyonnyilatkozat szempontjából jövedelemnek minősülnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételnek nem számító és a törvény 1. számú melléklete szerint adómentesnek minősülő bevételek is, így a követelések egyes típusai is. – A vagyonnyilatkozatban a Pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés rovatban kell nyilatkozni a pénzintézettel, magánszeméllyel, illetve gazdasági társasággal stb. szemben forintban, illetve devizában fennálló pénzkövetelésekről, részükre a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett által kölcsönadott pénzösszegről, abban az esetben, ha az külön-külön vagy együttesen meghaladja a mindenkori, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hat havi összegét. Speciális szabály, hogy magánszemély adós tekintetében a kölcsön összegére vonatkozó adatokat kell kitölteni – összegezte Lomnici Zoltán.

A Magyar Nemzet egy további jogi szakértőt is felkért, hogy véleményezze Kránitz Krisztián érveit, amely szerint nem kell feltüntetnie a kölcsönt vagyonnyilatkozatában. A ckkünkben neve mellőzését kérő jogász elmondta, Kránitz Krisztián védekezése értelmetlen, hiszen a szerződésben is rögzítve van, hogy ő pénzkölcsönt adott, ami értelemszerűen pénzkövetelésként szerepeltetendő a vagyonnyilatkozatban. – A nyilatkozatot értelmezésem szerint a megtételkor tulajdonolt ingatlanra, ingóságra, a megtételkor fennállt adósságra és követelésre vonatkozóan kell megtenni – szögezte le a lapunknak nyilatkozó jogász.

Lapunk arról is érdeklődött, hogy Kránitz Krisztiánnak hogyan lett 10 millió forinttal több megtakarítása egy év alatt úgy, hogy éves jövedelme nem éri el ezen összeget. Az igazgató úgy tájékoztatott, a pénz egy ingatlan eladásából származott, „amit ajándékozás útján a családom 2017. március 29-én a számlámra is utalt”. Hozzátette: éves jövedelme a NAV által visszaigazolt munkaviszonyból és más önálló tevékenységből összesen 8,2 millió forint volt. Az igazgató szerint a lapunk által felvetett ügy az általa elmondottak alapján „nem ügy”, a korábbi „botrányok” tekintetében pedig bízzuk a nyomozó hatóságokra az ügy érdemi kivizsgálását – válaszolta Kránitz Krisztián, aki jelezte: nem kíván lemondani megbízatásáról.

Kérdésekkel fordultunk a kispesti önkormányzat Ügyrendi Bizottságának elnökéhez, Somogyi Lászlónéhez (MSZP) is, hogy az általa vezetett bizottság vizsgálni fogja-e Kránitz Krisztián vagyonnyilatkozatát. Mint mondta, mindeddig hivatalos megkeresés az ügyben nem érkezett a bizottsághoz. Somogyiné úgy tájékoztatott, hogy olyan képviselővel szemben, akinek megszűnt a képviselői tisztsége, a bizottság nem folytathat le vagyon-nyilatkozat ellenőrzési eljárást. Mint ismert, Kránitz Krisztián 2014 és 2019 között volt önkormányzati képviselő Kispesten, és ezen pozíciója mellett vezette a vagyonkezelőt. Kránitz a 2019-es választáson már nem indulhatott, mert a párttagság kiszavazta a jelöltek közül. Lackner Csaba, XIX.kerületi ex-MSZP-s önkormányzati képviselő a lapunk és a Hír TV által nyilvánosságra hozott kispesti hangfelvételeken ezt úgy kommentálta: „az egész tagság tudta, hogy mennyit tett zsebre”.

A XIX. kerületi önkormányzat vagyonkezelőjének igazgatója nem most először keveredik vagyonnyilatkozati botrányba. Mint azt a Magyar Nemzet elsőként és teljes részletességgel feltárta, Kránitz Krisztián a festői spanyol tengerparton, Orihuela-Costán vásárolt nyaralót 2018 decemberében. Az igazgató „kifelejtette” a spanyol tengerparti villát a 2019 januárjában leadott vagyonnyilatkozatából. Később azzal magyarázta mindezt, hogy a dokumentum leadása, azaz 2019. január 31-e után érkezett meg hozzá a papír arról, hogy minden jogszerűen lezajlott, és a birtokába került az ingatlan.