„Küzdelmes évre készülünk”

Az ellenzék politikusainak fejében nem az ország ügyei járnak, csak a megszerezhető zsákmány, Gyurcsány Ferenc máris toborozza a 2022-es választási listáját, megindult az ellenzéki ötletfarsang, de hiába küldtek pár fiatalt a színpadra, valójában egy mákszemnyit sem változtak – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjúban Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A múlt év egyik tanulságaként hangsúlyozta: nem lehet magától értetődőnek tekinteni a jobboldali választási győzelmeket, közösségként és egyénként is mindig újra meg kell értük küzdeni. A kormányzás idei sarokpontjairól elmondta, az önálló és szabad Magyarország, az erősebb gazdaság, a gyarapodó családok és a biztonság állnak a középpontban.

„Hiába próbálják egyesek felülírni, a nemzeti keretek bizonyították életképességüket” Fotó: Havran Zoltán

– Kiütéses győzelem májusban az EP-választáson, pontozásos siker érzékeny veszteségekkel októberben az önkormányzatokban, diplomáciai nagyüzem, fontos pozíciófoglalás Brüsszelben – ez 2019 gyors mérlege. Sokak szerint ennél csak nyugodtabb év jöhet. Tévednek?

– Nem hiszem, hogy szélcsendes időszakot hoz 2020. A politikában semmiképp. Az európai identitásválsággal kapcsolatos viták mindaddig nem csillapodnak, amíg kiváltó okai fennállnak. Ráadásul egyre több jel utal arra, hogy az európai gazdaság motorja nem tudja hozni az elvárt fordulatszámot. Ezek a jelenségek már önmagukban is sűrű, feszültségekkel teli időszakot jeleznek előre. Ha ehhez hozzáveszem, hogy az ellenzéki oldalon állandósult a provokációs politika, akkor semmi okunk arra, hogy fotelmeleget és eseménytelenséget várjunk a most kezdődő évtől. Küzdelmes évet hagyunk hátra és küzdelmes új évre készülünk.

„Hiába próbálják egyesek felülírni, a nemzeti keretek bizonyították életképességüket”
Fotó: Havran Zoltán

– A múlt év küzdelmeiből a kormány is levonhatott következtetéseket. Ön milyen tapasztalatokkal gazdagodott?

– A múlt év legfontosabb tanulsága, hogy nem lehet magától értetődőnek tekinteni a jobboldali választási győzelmeket. Közösségként és egyénként is mindig újra meg kell értük küzdenünk, megfontolva a tanulságokat és folyamatosan igazodva a változó politikai színtérhez. Ha a saját területemet nézem, a kommunikációs eszközök is intenzív változáson mennek keresztül, ezzel mindenképp lesz dolgunk. Ezzel együtt is optimista vagyok, mert a Fidesz mindig is képes volt erőt meríteni az egyes választások tanulságaiból, legyenek azok akár kiütéses vagy pontozásos győzelmek, esetleg csalódást keltő eredmények. Ez most is így lesz.

– A kormány kommunikációjáért felelős parlamenti államtitkárként a politikai adok-kapokból is kiveszi a részét. Ez óhatatlanul harcias attitűdöt igényel, közben viszont a pozitív üzeneteket is kommunikálni kell. A kettős szerep mennyire okoz nehéz­séget?

– Már megszoktam, hogy a parlamenti ütésváltások mindig nagyobb nyilvánosságot kapnak, mint az eredményekről szóló beszédek. Az ellenzék valószínűleg ezért is kapcsolt automata üzemmódba a provokációk terén. A munkatársaimmal gyakran megnézzük más országok parlamenti vitáit is, így például a londoni történéseket. Annyit minimum elmondhatunk: egyes hazai ellenzéki képviselőket ott már rég kizavarták volna az ülésteremből. A heves vitát mindenhol engedik, de a kocsmai szintű balhézásnak következménye van. Számunkra is ez a követendő példa. Ami pedig az én hozzáállásomat illeti, Vadai Ágnes nem tud annyiszor átkiabálni, Jakab Péter nem tud annyi száraztésztával rohangálni az ülésteremben és Tordai Bence sem tud annyira pokróc módon sértegetni, hogy ne tartsam a munkámat az egyik leginkább megtisztelő megbízatásnak, amit egy politikus kaphat.

– Az ellenzéki oldal két vezető pártja, a DK és a Momentum is értékelték 2019-et, egy-egy markáns üzenettel: Gyurcsányék szerint a magyarok jövője az Európai Egyesült Államokban van, Fekete-Győr András pedig biztos benne, hogy a Momentum vezetésével új kormány fejezi be ezt az évtizedet. Ez lenne a jövő?

– Azt majd a magyarok eldöntik, és csodálkoznék, ha a fenti forgatókönyvet választanák. Nemcsak a szemkilövető személye miatt, hanem azért is, mert az Európai Egyesült Államok létrejötte nagyobb bizonytalanságot hozna a magyaroknak. Azzal járna ugyanis, hogy nem mi döntenénk az alapvető kérdésekről: a bérekről, a nyugdíjakról, az adókról és ami épp ennyire fontos: arról, hogy kiket engedünk be a saját országunkba. Aki pedig a Momentum valódi terveire kíváncsi, lapozza csak fel a programjukat. Van benne egy rakás SZDSZ-es időket idéző javaslat. Például magasabb társasági adó és magasabb jövedelemadókulcsok, amelyek alapján jövőre egy átlaghoz közeli fizetéssel rendelkező budapesti 25 százalékot adózna a mostani 15 százalék helyett. Hát, nem túl vonzó javaslat.

– Közben Gyurcsány Ferenc meghatározta az ellenzék feladatát 2022-re: egy ellenzéki lista, közös miniszterelnök-jelölt. Úgy tűnik, nem bízzák a véletlenre.

– Ez is mutatja, hogy nem az ország ügyei járnak a fejükben, hanem a megszerezhető zsákmány. Csak pár nap telt el az új évből, de Gyurcsány máris toborozza a 2022-es választási listáját, megindult az ellenzéki ötletfarsang. Lehet, hogy kiküldtek pár fiatalt a színpadra, de valójában egy mákszemnyit sem változtak.

– Az önkormányzatokban, így Budapesten is, hatalmi pozícióban vannak, amit láthatóan igyekeznek maximálisan kihasználni. Ez már adottság, amire a kormánynak reagálnia kell. Mi a stratégia?

– Az, hogy minden települést támogatunk, függetlenül attól, hogy kik a vezetői. Ezek a vezetők aztán majd szépen eldöntik, hogy építeni szeretnének vagy kormányellenes tűzfészkeket hoznak létre. Pár hónap telt el a választás óta. Azt még nem igazán tudjuk, mit építene a fővárosi önkormányzat, de azt már igen, hogy mit nem: például új szuperkórházat. Ez szerintem azok szemében sem jó irány, akik rájuk szavaztak. Tagadásra nem lehet jövőt építeni, Budapesten sem.

– A tagadás mellett Karácsony Gergelyék azért tettek is valamit, például lefejezték a fővárosi cégeket, intézményeket. A Fidesz szavazótábora erre határozott választ vár.

– Tömegével hozták vissza a baloldali panoptikum embereit. Lelkük rajta, de ezeket a szereplőket ismerve ennek meglesz a következménye. Draskovics Tibor munkásságát jól ismerjük, és arról is van elképzelésünk, hogy Vágó István hogyan felügyeli majd a BKV vasúti járműjavítóját. A kormány szeretné végigvinni az eltervezett fejlesztéseket. A baloldalé a felelősség, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. Ha újra beindítják a 2010 előtti pénzszivattyúkat, akkor az ellen fel fogunk lépni. Nokiásdobozokból és Hagyó Miklós-féle parizerből Demszky alatt sem lett új metró, ahogy Karácsony alatt sem lesznek új fejlesztések.

– A nemzetközi színtéren sem lehet hátradőlni. Az Európai Néppártban eldőlhet, hogy a Fidesznek érdemes-e megtartania tagságát vagy más pártcsaládban kell építeni szövetséget. Mire van nagyobb esély?

– Arra, hogy a mi politikai iránytűnk ugyanabba az irányba mutat majd. Szeretnénk, ha a néppárt valóban kiállna az alapításkor meghatározott értékek mellett. Nem lenne jó, ha a baloldalhoz simulna többek között abban, hogy az európaiak többségével szembemenve elnézi vagy ösztönzi a bevándorlást. Valójában nem a Fidesz ért válaszúthoz, hanem a néppárt. Közös érdekünk, hogy végre eldöntse, merre tart.

– A köztársasági elnök újévi köszöntőjében nemzeti konszenzust szorgalmazott a természet védelméért, a teremtett világ egészségének megóvásáért. Mit tehet mindezért a kormány?

– A környezet védelme messze túlmutat a napi belpolitikai vitáinkon, és tényleg jó lenne, ha a ritkaságszámba menő konszenzusos területek közé tartozna. A kormány cselekvéssel mutat példát: nemrég indult el az elmúlt évtizedek legnagyobb fásítási programja, 310 ezer háztartás energetikai korszerűsítéséhez nyújtottunk támogatást, a tervek szerint 2030-ra a magyar villamosenergia-termelés kilencven százalékban szén-dioxid-mentes lesz. A sort folytathatnám. De épp ennyire fontos a klímavédelemmel kapcsolatos nemzetközi vita. Itt két megközelítés rajzolódik ki. Az egyik szerint a klímavédelem terheit az állampolgároknak kell viselniük. Mi a másikat képviseljük: szerintünk a legnagyobb szennyezőknek, a nagyvállalatoknak kell állniuk a számlát, miközben Brüsszelnek is több forrást kell biztosítania. Az ellenzék konkrét javaslatairól keveset tudunk, de az ismertek egy irányba mutatnak: ők a magyar családok vállára pakolnák a terheket. Több adót javasolnak, annak minden következményével. Ez nem jó irány, ezért szerintem az alapcélokban való egyetértés mellett itt is vitáink lesznek.

– A természet törvényeihez tartozik az is, hogy családokban és nemzetekben élünk, mégis ádáz harc dúl ezen alapvető társadalomrendező elvek és gyakorlat ellen. Mi várható idén ezen a fronton?

– Hiába próbálják egyesek felülírni, a nemzeti keretek bizonyították életképességüket. Amikor ezek mellett kiállunk, akkor egyben a demokráciát is védjük. Ez a vita ugyanis arról is szól, hogy számon kérhetők-e azok az emberek, akik az életünkről szóló döntéseket hozzák. A nemzeti parlamentek képviselői és a nemzeti kormányok számon kérhetők. A senki által nem választott bürokraták és a külföldről pénzelt, civilnek állított aktivisták nem azok, mégis egyre nagyobb hatalmat szeretnének. Nem mellékesen olyan megoldásokat erőltetnek, amelyek felülírnák évszázados hagyományainkat és alapvető közösségeink életét. Ráadásul az emberek biztonság iránti vágyára is teljesen érzéketlenek. Ezt a politikát egyre több helyen szavazzák le a választók: érdemes ilyen szemmel is megnézni az olasz választási eredményeket vagy éppen a brexit körülményeit. Az emberek vissza akarják venni a saját életükről való döntés jogát.

– A családpolitikai lépések elegendők a célok eléréséhez?

– Ami a magyar családpolitikát illeti, azt a számok is igazolják. A családvédelmi akció csak pár hónapja indult, és már több tízezren vették igénybe. Az ilyen akcióknak is köszönhető, hogy 2010 óta nőtt a házasságok száma és a gyermekvállalási hajlandóság is. Ezen az úton szeretnénk továbbmenni. Ezekben a vitákban az élet, a biztonság és a normalitás oldalán állunk.

– A 2020-as évben mik lesznek a kormányzati munka sarokpontjai?

– Idén tovább bővülhet a családtámogatási program, a kormány pedig dolgozik az újabb gazdaságvédelmi akcióterven is. Azért is, mert ha turbulens időszak jön az európai gazdaságban, nekünk fel kell rá készülnünk. Sok mindent hozhat az új év, de a mi feladatlistánkon ugyanazok állnak: önálló és szabad Magyarország, erősebb gazdaság, gyarapodó családok és mindezek keretéül a biztonság. Szeretnénk ebben is kiszámítható pont lenni a magyar politikában. Egy olyan közösség, amely minden esetleges hibái ellenére a meghatározó pillanatokban mindig a magyarok oldalán áll.

– A személyes életében mit hozott a 2019-es év és mi várható idén?

– A második évünket töltöttük nagycsaládosként, és ez minden nap egy nagy adag új tapasztalatot jelent. Most még többet szerzünk majd, mert januárban születik meg a kisfiunk, most már minden nap készenléti üzemmódban vagyunk. Aki átélt már ilyen időszakot, tudja, milyen izgalmas napok ezek, sokszor ezek a legemlékezetesebbek. Az élet tényleg ajándék.