Az idei év minden elemében különleges volt, sajnos nem a jó értelemben. Jogi szempontból különösen izgalmas volt: az elmúlt harminc évben egyszer sem kellett alkalmazni az alkotmányban, majd az alaptörvényben felvázolt különleges jogrendi formákat, idén azonban kétszer is veszélyhelyzetet hirdettek ki. Mindeközben az Országgyűlés módosította az alaptörvényt, a kormány pedig Brüsszelben csatázott, hogy megvédje Magyarország nemzeti érdekeit. Két közismert szakembert kértünk fel arra, hogy véleményezzék az elmúlt évet jogi szempontból és vázolják fel, hogy ők mit tartottak az idei esztendő meghatározó témájának.
Az államoktól várható a leghatékonyabb fellépés
– Bár a járvány felforgatta a hétköznapokat, olyan minták és mechanizmusok fontosságát is a felszínre hozta, melyekkel ritkán szoktunk törődni. Ilyen például a társadalmi stabilitás, illetve a politikai döntéshozatal ebből táplálkozó stratégiai reagálóképessége – világított rá Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. A szakértő elmondta: azokban az országokban, ahol a politikai viták vagy szociális feszültségek törékennyé tették az „alapokat” – például az USA-ban vagy Olaszországban –, lomhán reagáltak a helyzetre, szemben például Magyarországgal. – Nálunk éppen e nehéz időszak mutatta meg, hogy az emberek együttműködnek és szabálykövetőek, a gazdaság fundamentumai pedig erősek, szerkezeti problémákat nem tudott okozni a válság – állapította meg Szánthó Miklós.

Az igazgató szerint nem hagyhatóak figyelmen kívül a járványra adott különféle reakciók alapmotívumai sem. – A globalizáció és az emberi jogok ajnározása közepette nyilvánvalóvá vált, hogy például egy pandémiás helyzetben még mindig az államoktól várható a leghatékonyabb fellépés – a vakcinákat is aktív állami közreműködésekkel fejlesztették ki –, ráadásul úgy, hogy mindenhol széles körű konszenzus övezte a rendkívüli intézkedéseket, melyek lényegi alapjog-korlátozásokkal jártak – mondta Szánthó. Hozzátette: „békeidőben” persze könnyen lehet idealizálni a balliberális tanmeséket, azonban ahogy egy komolyabb fenyegetés üti fel a fejét, az utópia meghajol a valóság előtt, a vágy vezérelt gondolkodást felülírja az emberek realitásérzéke.
– A hétköznapokban is tapasztalhatóvá vált a lokális megoldások gyakorlati haszna a globális semmittevéssel szemben; a közérdek, közegészségügyi érdek megóvását elfogadták, akár az egyéni szabadságjogok szűkítése árán is – állapította meg az Alapjogokért igazgatója.