„Ma megpróbálok átjutni a határon”

A vajdasági Horgosról indult Magyarország felé az a nagyjából hetven migráns, akik kedd hajnalban Röszkénél átszakítva a kerítést, rövid időre bár, de betörtek hazánk területére. Tegnap elmentünk a szerbiai faluba, a messziről ékező illegális bevándorlók egyik gyűjtőhelyére. Az ott élők egy dologban egyetértenek: jobban örülnének, ha Szerbia déli határait is kerítés védené.

Csekő Imre
2020. 01. 31. 6:18
Ali (jobbra) a háború után visszamenne a hazájába, Szíriába Fotó: Teknős Miklós
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Merkel miért nem küldött hajójegyet vagy repülőjegyet, ha kellettek neki a migránsok? – teszi fel a költői kérdést László. – Nem Salvinit kellene a menekültekkel boldogítani, amikor Németországnak is vannak kikötői.

A horgosi nyugdíjas férfitól, akit a település központjában szólítottunk meg, megtudjuk, hogy a lakatlan tanyákba vették be magukat a bevándorlók. – A padlót felszedték és tüzet gyújtottak a szobákban. A szomszédom tanyáját el is kellett bontani, annyira tönkretették – meséli a férfi, és elmereng:

– Valamikor a határok szentek és sérthetetlenek voltak, azt, ami most van, nem értem. Hogy intenzívebb-e a rendőri jelenlét Horgoson? – Lehet, hogy több a rendőr, de nem nagyon látszanak. Az viszont biztos, hogy a nők sötétedés után nem nagyon mennek ki az utcára. (Pedig vannak rendőrök Horgoson. Amikor látták, hogy a helyiekkel beszélgetünk, nyomban igazoltatták is fotós kollégánkat. Rendnek muszáj lenni.)

Ali (jobbra) a háború után visszamenne a hazájába, Szíriába
Fotó: Teknős Miklós

A férfi végezetül megosztja sok horgosi közös óhaját: – Jó dolog a kerítés, bárcsak még délebbre is volna.

Ali, a 28 éves szíriai migráns is hasonló nyíltsággal válaszol a kérdéseinkre.

– Szíriából Törökországba ötszáz euróért vittek el. Onnan 1500 eurót kellett fizetni, hogy a tengeren át Görögországba jussunk, ahol a hegyeken át ezer euróért elvittek Albániába, ahonnan további háromszáz euróért jöttünk ide a szerb–magyar határra – sorolja a fiatalember, aki a kerítésen keresztül szeretne átjutni Magyarországra, mert a határátkelőnél rendőrök vannak. Mint mondja, lehet, hogy ma megpróbál átjutni a határon, de nem könnyű.

Ali a testvérével, szüleit hátrahagyva érkezett Szíriából, és Németországba menne, ahol már ott vannak a barátai. Szeretném megkérdezni, hogy megpróbált-e menekültkérelmet benyújtani, de nem sikerül elmagyaráznom neki a refugee szó jelentését.

Ali meglehetősen gyengén beszél angolul, társai még ennyit sem értenek, ő fordít nekik. Megkérdezem, visszamenne-e a háború után hazájába. – Természetesen visszamennék. Azért jöttem ide, mert Szíriában háború van – válaszolja gondolkodás nélkül.

Amikor arról érdeklődöm, miért nem délnyugatról kerüli meg Magyarországot, hiszen ott nincs kerítés, azt mondja, a horvát rendőrök keményebbek, és öklével mutatta, hogy mit kell érteni ezalatt. Egy barátja telefonált nekik, hogy ne arra menjenek, mert őt ott az egyenruhások megverték, és elvették a pénzét is.

Ali szeme alatt jól látható monokli van. Azt állítja, tegnap a határtól fél kilométerre valakik megverték, amikor Horgosra érkezett. Az egyik helyi asszony arról beszélt nekünk, hogy a horgosi cigányok meg szokták támadni a bevándorlókat, ami egybecseng a szír fiatalember állításával. A községben azt is beszélik, hogy a cigányok pénzért megmondják a bevándorlóknak, melyik ház áll üresen és hová tudnak behúzódni. Lehet, hogy így van, mert lakott házba még nemigen tévedtek be a migránsok.

Ali egyébként három hónapig volt Görögországban, de nem kapott hivatalos iratot. Azt állítja, neki itt Szerbiá­ban is megfelelne, de itt sem kaphat menekültstátust. Azért menne Németországba, mert reméli, ott valamilyen hivatalos papírral elismernék a tartózkodási jogát. Ehhez csak át kell jut­niuk a határon, pár kilométer gyaloglás után felhívnak egy számot, és taxi jön értük. Bécsig 2000-2500 euró lesz a fuvar, onnan hétszáz euróért vinnék el Németországig.

Ali egyik útitársa Marokkóból érkezett. Kérdezem, miért nem a rövidebb tengeri utat választotta. Azt mondja, nagy a lebukás veszélye Spanyolország felé, és a marokkói kormány börtönbe zárná, ha visszakerülne a hazájába.

Nem csak a fotósunkat, a migránsokat is igazoltatták
Fotó: Teknős Miklós

Egy másik szír fiatallal, Hasszánnal is sikerül beszélnünk, aki Röszkénél részt vett a keddi áttörési kísérletben, de nem tudott Magyarországra jutni. Ő a szlovén rendőrökre panaszkodott. Szerinte ők még lőnének is. A magyar rendőrök kedvesebbek. Mosolyog, miközben beszél, ezért nem tudni, mennyire gondolja komolyan a dolgot. Hasszánék egy lakatlan épületben húzták meg magukat a településen belül. Amikor megkérdezem, segített-e nekik valaki Horgoson, nemmel válaszol, de közben ismét nevet.

A helyiek közül sokan nem akarnak szóba állni velünk, látszik, elegük van a sok figyelemből, amit az elmúlt években kaptak. Azt megtudtuk, fogytán van a bevándorlók pénze, az utóbbi időben már volt, hogy kunyeráltak a boltban, és lopások is előfordultak. Egy fia­tal édesanya, Anna kérdésünkre elmondja, nem volt még komolyabb problémájuk a bevándorlókkal.

– Egy kicsit azért félünk, nehogy belénk kössenek. Nem tudok róla, hogy lettek volna atrocitások a településen, de más kultúrából jöttek, nem ismerjük őket, és az ember tart az ismeretlentől – mondja az asszony, és arról is beszél, hogy többségükben férfiak az idegenek. – Talán két nőt láttam köztük – emlékszik vissza. Anna is támogatja a kerítést. – Az lenne a jó, ha a mi országunk is jobban figyelne a határvédelemre, és akkor nem lennének itt a bevándorlók.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.