– Hogyan értékeli a Fidesz helyzetét a többi párthoz képest: tudtak növekedni 2018 óta?
– A ciklus közepén jellemzően a kormányzó pártoknak a legalacsonyabb a támogatottsága. Ha ez a mélypont, az megtisztelő, mert az emberek töretlen bizalmát mutatja. Soha nem voltunk ilyen magasan a közvélemény-kutatások szerint. De ahogy Kovács László mondta: „Nem közvélemény-kutatást, hanem választást akarunk nyerni.” Hiszek abban, hogy jó kormányzással, az emberek érdekében hozott döntésekkel, a véleményük, javaslataik megkérdezésével és azok beépítésével lehet csak sikeres országot építeni. Azt is gondolom, a közvetlen, személyes politizálásnak sosem fog elmúlni a varázsa. A pártszervezet is csak akkor működhet jól, ha minden településen, minden városrészben, minden utcában vagy háztömbben van egy emberünk, akit úgy ismernek, hogy ő a fideszes. És persze van esetleg a polgármester, a helyi képviselő is. Ha jól gondolom, a mi dolgunk az, hogy az emberek érdekét szolgáljuk, hogy tudják, mi elfogadjuk a véleményüket, akkor is, ha úgy érzik, valamit rosszul csinálunk. Jó néhány döntést meg lehet hozni közvélemény-kutatásokra alapozva, de a választókkal való személyes kapcsolattartás nagyon fontos, és ebben, meggyőződésem, erős a Fidesz. Az ellenzék pedig pont az ellenkezőjét csinálja: leépíti a pártszervezeteit, a tagságot és virtuális kapcsolatokat tart fenn. Mindezt Gyurcsány kottája alapján.
– Mit jelent ez a számok nyelvén?
– Megközelítőleg 35 ezer tagja van a Fidesznek, szerintem Gyurcsányék nincsenek 10 ezernél többen. A Jobbik már nem mer taggyűlést összehívni, mert akkora a feszültség a párton belül. Nyilvánvalóan ez egy tudatos stratégia, felszámolni, lenullázni az egykor jobb időket látott pártokat és tagságait. Nekem meggyőződésem, hogy köttetett egy háttéralku Jakab Péter, a Jobbik és Tóth Bertalan, az MSZP elnöke között. Ha az országgyűlési választások kezdetéig lenullázzák a szervezeteiket (valóra váltják Gyurcsány álmát), cserébe néhány emberüket be fogják vinni az Országgyűlésbe. Mi ez, ha nem árulás?