Nagyobb szabadságot adhat a testnevelő tanároknak az új NAT

Minimálisan, de javulni látszik a magyar diákok állóképessége, noha továbbra is minden negyedik tanuló túlsúlyos, és nagyon kevés a testnevelő pedagógus. Szakemberek szerint a mindennapos testnevelés feltételei egyre inkább adottak, a tantervi újítások pedig várhatóan megnövelik majd az iskolák szabadon felhasználható időkeretét, a tanárok mozgásterét.

A mindennapi testedzéssel is legalább nyolc évre van szükség, hogy érdemi eredményt érjünk el Fotó: Havran Zoltán

A testnevelő tanárnak készülő fiatalok mintegy fele hosszú távon nem marad meg a pályán, pedig a felvételin még rendszerint nagy a túljelentkezés – mondta lapunknak Hamar Pál, a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének (MTTOE) elnöke. A Testnevelési Egyetem (TF) oktatásért felelős rektorhelyettese szerint a mindennapos testnevelés feltételein még mindig van mit javítani, de a tantervi-tartalmi megújítás jelentős szakmai javulást hozhat, a pedagógusoknak pedig nagyobb szabadságot.

Elmondása szerint míg 2007-ben mintegy 10,5 ezer testnevelő tanár dolgozott az iskolákban, számuk mára csaknem nyolcezerre csökkent, ennél pedig sokkal többre lenne szükség ahhoz, hogy lefedjék a köznevelés igényét. – Akárcsak a pedagógusszakma többi területén, nálunk is sok a nyugdíjas korú vagy azt hamarosan elérő kolléga, és nincs biztosítva az utánpótlás. Ezért is emeljük a TF-en a felvételi keretszámokat – fogalmazott.

Ismert, a mindennapos testnevelés felmenő rendszerben 2012 őszén indult el, azóta már az általános és középiskolák összes évfolyamán kötelező a napi testmozgás. – Nem mondhatjuk, hogy a bevezetés óta megoldódtak az infra-strukturális problémák, még mindig komoly hiányok tapasztalhatók. Az viszont tény, hogy van fejlődés, folyamatosan épülnek az új létesítmények, a tornatermek, a tanuszodák, és új felszereléseket, eszközöket is beszereznek. A hiányosságok ellenére azonban semmiképpen sem lehetett tovább várni az intézkedés bevezetésével – hangsúlyozta Hamar Pál, aki január óta a Magyar Tudományos Akadémián is képviseli a testnevelés ügyét.

A készülő Nemzeti alaptanterv (NAT) testneveléssel foglalkozó munkacsoportját is vezető szakember hozzátette: a megemelt óraszám jóval nagyobb lehetőséget teremt a változatos mozgásformák beemelésére, és várhatóan tovább emelkedik majd az iskolák, a pedagógusok által szabadon felhasználható időkeret is. – A felelősség óriási, hiszen a diákok jó részének az iskolai testnevelésóra jelenti az egyetlen mozgást az életében.

A mindennapi testedzéssel is legalább nyolc évre van szükség, hogy érdemi eredményt érjünk el
Fotó: Havran Zoltán

Fontos továbbá felhívni a szülők figyelmét arra, hogy a mindennapos testnevelés alóli indokolatlan felmentésekkel hosszú távon csak ártanak, hiszen nagyon nem mindegy, hogyan alapozzák meg a gyermekük későbbi életvitelét, fizikai aktivitását, sporthoz, mozgáshoz való hozzáállását – tette hozzá Hamar Pál annak kapcsán, hogy a sportegyesületek igazolt versenyzőit felmenthetik a délutáni tanórák alól, ám ezzel helyenként visszaélnek. Az MTTOE elnöke kiemelte: érdemi eredmény csak egy iskolaciklus, vagyis a bevezetéstől számított 8-12 év eltelte után várható.

A legfrissebb iskolai mérések szerint már tapasztalható némi javulás. A nemzeti egységes tanulói fittségi tesztet (Netfit) kidolgozó Magyar Diáksportszövetség (MDSZ) elnöke azt mondta lapunknak, hogy az elmúlt tanévben 4,7 százalékkal javult a lányok állóképessége, a fiúké pedig másfél százalékkal haladta meg a 2015-ös, első mérés adatait. − Ez mindenképpen előrelépés, de sajnos továbbra is minden negyedik gyermek túlsúlyos.

Szomorú, hogy az életkor előrehaladtával − különösen a lányok esetében − továbbra is rendkívüli mértékben romlik az állóképességi ingafutás és a törzsemelésteszt eredménye. Ez újfent megerősíti a népegészségügyi szintű, célzott beavatkozások szükségességét – hangsúlyozta Balogh Gábor. Jellemzők a regionális különbségek is: egyes megyékben például kétszer akkora az elhízott tanulók aránya, mint a fővárosban. Ismert, a Netfit összetett szempontrendszer szerint méri a diákok állapotát, többek közt erőálló képességet, vázizomzatfittséget, hajlékonyságot és testösszetételt vizsgál. Az eredmények alapján a gyerekeket három zónába sorolják, de fontos, hogy semmilyen szankció nem érheti azt, aki rosszul teljesít.

– Tilos osztályzattal értékelni a tesztet. Célunk elsősorban a motiváció, szeretnénk rávezetni a diákokat, hogy együtt mozogni, egészségesnek, sportosnak lenni jó. Ezért indítottunk egy országos pályázatot, melyben arra kérjük az osztályokat, hogy a Netfit profiljait alapul véve készítsenek videót a közös sport- és egészségprogramjaikról. A győztes csapat egymillió forintot költhet osztálykirándulásra – hangsúlyozta az MDSZ elnöke, hozzátéve: idén kidolgozták a sajátos nevelési igényű, így a fogyatékossággal élő, továbbá a gyógytestnevelés-foglalkozásokra utalt gyerekek fizikai állapotfelmérését lehetővé tevő tesztrendszert is.