– Nem szokott gyakran interjút adni.
Erdő Péter: Van lehetőségünk arra, hogy tökéletesedjünk + videó
A bíboros, prímás december 25-én az esztergomi bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét.
– Nem szokott gyakran interjút adni.
– Valóban. Ez a munkám természetéből fakad.
– Ön a nemzeti védelmi fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizáció koordinálásáért felelős kormánybiztos. Feladata szorosan összefügg a három évvel ezelőtt meghirdetett Zrínyi 2026 kormányzati programmal. Időarányosan elégedett a haladással?
– Büszke vagyok az eddigi eredményeinkre. Legfőképpen azért, mert nagyon mélyről indultunk: 2010-ben egy gyakorlatilag lefegyverzett honvédséget vett át a polgári kormány. Ehhez képest ma 21. századi haditechnika beszerzéséről, alkalmazásáról és élvonalbeli gyártási technológia megteremtéséről beszélhetünk. A haderő reformjáról szövetségeseink is elismerően nyilatkoznak. Fontos kiemelni azt is, hogy ez többről szól egyszerű adásvételnél, mert a haditechnikai eszközök beszerzésén túl a szakszerű üzemeltetéséhez szükséges tudás elsajátítását is magában foglalja. Vagyis a haderő modernizációja a „vas” megvétele mellett a tudástranszferre is kiterjed. Lecseréljük az elavult haditechnikát, megvesszük a modern rendszerek működtetéséhez szükséges tudást, és emellett, ahol lehetőséget látunk rá, olyan megállapodásokat kötünk, amelyekkel bizonyos gyártókapacitásokat hosszú távon Magyarországhoz kötünk. Ezekkel a lépésekkel úgy fordítjuk az adófizetők pénzét haderőreformra, hogy a hazai gazdasági fejlődéshez is hozzá tudunk járulni, és az sem mellékes, hogy közben felhelyezzük magunkat a nemzetközi hadiipar térképére.
– Ez jól hangzik, de mire alapozza ezt az állítást?
– Olyan bizonyítékokra, mint a kiskunfélegyházi kézifegyvergyár vagy a gyulai helikopter-forgóalkatrész-üzem létesítése. Hosszú tárgyalássorozat után pedig az állam megvásárolta a brit–osztrák Hirtenberger Defence Systems nevű hadiipari céget. A társaság 160 éve foglalkozik tüzérségi eszközök, valamint lőszerek fejlesztésével, gyártásával. Élenjáró technológiával van jelen a nemzetközi piacon, világszerte ismert innovatív megoldásairól és termékei kiváló minőségéről.
– Mikor írták alá a szerződést?
– Október 29-én, így múlt szerdától a magyar tulajdonban lévő HDT Védelmi Ipari Kft. gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
– Lesz bármilyen változás a cég irányításában, személyi összetételében?
– Nem. Számunkra kulcsfontosságú a vállalat üzleti, technológiai tevékenységének, valamint az ügyfelekkel ápolt kitűnő munkakapcsolatának fenntartása, sőt továbbfejlesztése. A továbbiakban nemcsak a gyár irányítóira, hanem minden dolgozójára ugyanúgy számítunk. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Hirtenberger jövőbeli növekedésében fontos szerepet szánunk az Egyesült Királyságban található Middle Wallop-i telephelynek is.
– A gyárban megjelenik majd magyar munkaerő is?
– Első fázisban a kutatás-fejlesztés területén egyértelműen igen. Magyar mérnökök is részt fognak venni abban a nemzetközi munkacsoportban, amely hozzájárul a magas szakmai színvonal fenntartásához a társaságnál.
– Számítanak-e politikai feszültségre a szomszédsági viszonyban?
– Nem számítunk. Kiemelkedően jó kapcsolatunk van Ausztriával a védelmi területeken.
– Az adásvétel az osztrák kormány tudtával történt?
– Az osztrák kormány tájékoztatása bármiről a társaság feladata. A cégre, információim szerint, több nemzetközi jelentkező is volt. De meggyőződésem, hogy Ausztria számára is a legjobb eredmény született azzal, hogy a mi ajánlatunk lett a befutó.
– Mennyibe került mindez a magyar államnak?
– A vételár, az osztrák partner kérésére, üzleti titok. Annyit mindenesetre elmondhatok, hogy egy banki hitelkonstrukcióból fedeztük, ezáltal a költségvetésnek nem jelentett extra kiadást. Azért választottuk ezt a megoldást, mert hiszünk abban, hogy a társaság az üzemszerű működése mellett – jelenlegi mutatóival – ezt a hitelt biztonsággal vissza tudja fizetni. Ez a tranzakció is beleillik a magyar miniszterelnök által nemrég bejelentett tőkekihelyezési stratégiába. Olyan üzemet vásároltunk, amelynek kapacitásai évekre előre lekötöttek, termékeinek hosszú távú kifutása van a nemzetközi piacokon, üzemeltetése pedig rentábilis. A cég megvételével ugyanakkor olyan tudáshoz jutottunk hozzá a hazai, korábban teljeskörűen felszámolt nagy kaliberű lőszerek gyártásának területén, amelyet önerőből négy-öt évbe és sok-sok milliárdnyi adóforintba került volna elérni.
– Térjünk át egy másik hadiipari beruházásra. Kiskunfélegyházán nemsokára teljes kapacitással megkezdődik a hazai kézifegyvergyártás. Hogy áll ez a folyamat?
– 2017-ben született egy kormánydöntés a magyar kézifegyvergyártás alapjainak újbóli megteremtéséről. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy újbóli, hiszen korábban a fegyvergyártás is gyakorlatilag elhalt az országban. 2017 októberében a kijelölt állami cég, a HM Arzenál Zrt. megkapta az induláshoz szükséges forrást. A következő év márciusában licencszerződést írtunk alá a cseh CZ (Česká Zbrojovka) szolgálati fegyvereinek magyarországi gyártásáról. 2018-ban a kiskunfélegyházi kézifegyvergyár már el is kezdte az összeszerelést. Ez a gyors siker egyaránt köszönhető a legmodernebb, élvonalbeli technológiának, a gyár rendkívül elkötelezett munkavállalóinak és a város egyöntetű támogatásának, ami nem független a máig élő erős katonai hagyományaitól.
– Akkor végül is megkezdődött már a gyártás?
– A teljes körű gyártásra nyolcvan százalékban készen áll a társaság. A cél nyilvánvalóan az, hogy a magyar fegyveres és rendvédelmi alakulatok tagjait 21. századi színvonalú, hazai gyártású fegyverekkel szereljük fel.
– Ez mikorra valósulhat meg?
– A magyar fegyveres testületeknek komoly mennyiségre van szükségük a már említett, sokáig halogatott modernizáció miatt. Arra számítok, hogy a következő négy-öt esztendőben a nemzetközi eladások mellett a gyár meghatározó megrendelője lesz a magyar állam.
– Konkrétan milyen fegyverekről beszélünk?
– Pisztolyokról, géppisztolyokról, gépkarabélyokról, mesterlövészfegyverekről, vadászfegyverekről.
– Utóbbi kettőről eddig nem lehetett hallani. Tovább is bővülhet a repertoár?
– Ha létrehozunk egy ilyen gyárat, kötelességünk, hogy azt fenntarthatóan, a világpiaci versenynek leginkább megfelelően működtessük. Ezért elemi érdekünk, hogy lépést tartsunk a konkurenciával. Ebben segít minket az időközben idehaza beindított kutatás-fejlesztés, valamint az újabb licencek megvásárlása.
– Mekkora lesz a kiskunfélegyházi gyár kapacitása?
– Ez üzleti és biztonsági okokból is minősített adat, mégpedig a magyar emberek érdekében az. Sorolhatnék mindenki által ismert, multinacionális cégeket, amelyek hasonló választ adnának hasonló kérdésre. Nekik sincs takargatnivalójuk, nekünk sincs. De a versenypozícióinkat és országunk biztonságát is rontanám, ha konkrét számokkal szolgálnék. Mindazonáltal a gyárnak nemzetközi összehasonlításban sincs szégyenkeznivalója. És az sem titok, hogy Kiskunfélegyházán eddig már több mint 25 ezer fegyvert készítettünk el.
– A haderőfejlesztés másik fontos eleme a légierő fejlesztése. Mint köztudott, az orosz gyártmányú helikopterek esetében a géppark üzemideje nem hosszabbítható. Az új szállító a francia–német Airbus lesz. Mikor érkeznek az első helikopterek?
– Összesen harminchat helikopterről beszélünk, közülük húsz úgynevezett könnyű, harci és katasztrófavédelmi célokra egyaránt bevethető, tizenhat pedig szállító lesz. Előbbiekből még az idén megérkezik négy helikopter.
– Mikor zárul majd a beszerzési folyamat?
– A H145M típusból jövőre további tizenkét darab érkezik, 2021-ben pedig az utolsó négy példány. A nehezebb H225M gépek 2023 és 2025 között jönnek.
– A pilóták kiképzése megkezdődött már?
– Az első két oktatópilóta már túljutott kiképzésének első szakaszán, ahogy a műszaki személyzet első csoportja is.
– 2019 májusában jelentette be az Airbus és a magyar kormány a gyulai alkatrészgyártó üzem létesítését. Hol tart ez a folyamat?
– Ez egy világszínvonalú technológiai beruházás: az Airbus helikopterek gyártásának legérzékenyebb területe kerül Magyarországra, a forgóalkatrészek előállítása. Minden, az Airbus által gyártott helikopter úgynevezett mozgó alkatrészét itt fogjuk előállítani. Tehát a magyar üzem a gépek lelkét fogja gyártani. A gyulai létesítményt működtető cégben a magyar államnak komoly tulajdonrésze lesz. Ezáltal Magyarország Európa vezető nemzetei – Franciaország, Németország és Nagy-Britannia – közé lép be tulajdonosként az Airbus egyik regionális gyárába. A kérdésre visszatérve: jelenleg a cég létrehozásánál tartunk. Az együttműködésnek köszönhetően már most újabb befektetők jelentek meg a térségben, akik a leendő gyár közelében akarnak beruházni. Ez is alátámasztja azt a kormányzati elképzelést, miszerint a magyar haderőfejlesztés lehet az egyik komoly motorja a következő években a hazai gazdaságfejlesztésnek, amennyiben okosan használjuk ki a pozícióinkat.
– A szállítóképesség első fázisának a megteremtése két Airbus A319 és két Dassault Falcon beszerzésével lezárult. Miként áll a második szakasz, vagyis a haditechnika szállítására alkalmas rámpás gépek megvásárlása?
– Ha lesznek konkrétumok, kellő időben tájékoztatni fogjuk a közvéleményt. Folyamatban lévő projektekről nem szoktunk nyilatkozni.
– Felvetődik a kérdés, hogy mi lesz a Gripenekkel. Mikor dől el, hogy Magyarország a lízingszerződés kifutása után megvásárolja-e a svéd vadászgépeket, vagy típusváltás lesz?
– Ha most részleteket árulnék el, azzal rontanám Magyarország tárgyalási pozícióit. A jövő tervezése során ugyanakkor bizonyos alapelvekhez nagyon szigorúan ragaszkodunk. A beszerzés során ár-érték és minőség arányban a legjobb kondíciókra törekszünk, a döntés többéves folyamat eredményeként születhet majd meg. Katonai szakértőink vizsgálják és elemzik a piaci lehetőségeket, és számításba veszik az üzemeltetési kérdéseket is. A döntésnek komoly kihatása lehet a hazai gazdaságfejlesztésre, amit külön elemzünk. És gondolom, azzal sem árulok el titkot, hogy a világban ezek a beszerzések komoly hatással vannak a nemzetközi és belpolitikai kapcsolatrendszerekre is. Ezért például nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy olyan külföldi országok cégei, amelyek kormányai a demokratikus országok írott és íratlan szabályait felrúgva a magyar választók akaratával ellentétes belpolitikai befolyásolási gyakorlatot folytatnak nálunk, előnyt élvezhessenek egy ilyen folyamatban.
– Ezt akár úgy is lehet értelmezni, hogy a Gripenek helyett új vadászgépek érkezhetnek.
– Én nem ezt állítottam, csupán alapelvekről beszéltem.
– Igen viharvert állapotban voltak a szárazföldi erők is. Korábban már bejárta a hír a sajtót, hogy Magyarország német, csúcstechnológiával felszerelt harckocsikat vásárol. Mikor érkeznek az első tankok? Összesen mennyi és milyen típusú harckocsit vásárolunk?
– Az első kiképzésre szánt Leopard 2A4-es harckocsik 2020 második felében érkeznek, ebből 12 darabot kiképzési céllal lízingeltünk, amely a szerződés szerint a honvédség tulajdonában marad. A már nekünk gyártott 44 darab új Leopard 2A7+ harckocsiváltozatok szállítása 2023-tól lesz esedékes.
– Hol tart a nehéztüzérség újbóli megteremtése?
– A 24 darab PzH 2000-es önjáró löveg 2022-től folyamatosan áll majd hadrendbe.
– A CZ fegyvereken kívül a lövészek a közelmúltban új páncéltörőket is kaptak.
– Így van, nemrégiben érkeztek meg Magyarországra az első Carl Gustaf M4 típusú fegyverek, és katonáink a kiképzés részeként már teljesítették az első éleslövészetet is.
– A beszélgetésből egy határozott fegyverkezési folyamat képe rajzolódik ki. Miért költ az ország ennyi pénzt haditechnikára, hadiipari beruházásokra?
– Szeretnék itt egy rosszul csengő terminológiát pontosítani. Ön is az otthona biztonsága és értékeinek védelmében felszerel, időnként pedig lecserél egy-egy zárat vagy a riasztót. Ami jelenleg a haderőfejlesztésen belül zajlik, az nem a „lakásunk” indokolatlan túlbiztosítása, hanem az alapvető ajtózárak és a riasztó beszerelése. Ön a saját vagyonát félti, mi a honfitársaink és szeretteik biztonságáért, a vagyonukért, a közösség értékeiért és az ország szuverenitásáért vagyunk felelősek. Ez a Magyar Honvédség alkotmányos feladata. Az a politika, amely azt a hamis tévképzetet keltette, hogy az ilyen jellegű beruházások feleslegesek, mert a NATO majd megvéd minket, súlyosan erkölcstelen. Ezek a politikusok nem kevesebbre számítottak, mint hogy a magyar emberek és a hazánk biztonságának a számláját más országok adófizetői állják majd. Aki élt már angolszász kultúrában, az pontosan ismeri az egyik legfontosabb közmondásukat: „nincs ingyenebéd”. Vagyis az a magyar ellenzéki politika, amely a kormányzása alatt ezt a számlát más nagyhatalmakkal akarta megfizettetni, az nem kevesebbről, mint Magyarország alapvető szuverenitásáról, a magyar közösség önrendelkezési jogáról mondott le. A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program ebben a tekintetben is visszaállítja a magyar emberek becsületét a nemzetközi közösségben.
A bíboros, prímás december 25-én az esztergomi bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét.
Mentőhelikoptert is riasztottak a helyszínre.
Hagyomány a karácsony előtti konvoj.
Kilenc érdekesség a legendás filmsorozatról.
Március 4-i hatállyal nevezték ki Varga Mihályt
Orosz–ukrán háború: sokkoló bejelentés érkezett Európáról
Így lesz tökéletes a bejgli: a nagyi titkos hozzávalója kell hozzá
Grönland a célkeresztben: Dánia válaszolt Donald Trump terveire
Karácsonyfa az asztalon, újság az ágyon: nyom nélkül tűnt el a tanárnő a házából - Galéria
Reagált a Kreml Orbán Viktor kijelentésére: van egy nehezítő körülmény
Így próbálnak feljutni az autók világ egyik legmeredekebb szerpentinjén + videó
Ezt a 8 dolgot tilos mosogatógépbe tenni!
Guardiola olyasmit kért a játékosaitól, mint még soha, hogy megmentsék az idényt
Hétvégére megjön a hó + videó
Csercseszov megsértett egy egész országot, de nem csak ezért rúghatják ki
Tölgyessy Péter lerántotta a leplet Magyar Péter fondorlatos tervéről
A bíboros, prímás december 25-én az esztergomi bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét.
Mentőhelikoptert is riasztottak a helyszínre.
Hagyomány a karácsony előtti konvoj.
Kilenc érdekesség a legendás filmsorozatról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.