Sokkal több pénz jut az oktatásra

Nemcsak a nyelvvizsgával felvételiző fiatalok és az idegen nyelveket beszélő tanárok száma, de az oktatásra fordított állami kiadások is látványosan emelkedtek az utóbbi néhány évben, emellett javult az iskolák eszközellátottsága is – derül ki a Magyar Tudományos Akadémia legújabb tanulmányából, amely a hazai közoktatás 2019-es helyzetét mutatja be.

Egymás után újulnak meg hazánkban a tanintézmények Fotó: Kurucz Árpád

Számos kedvező folyamatra mutat rá az oktatás területén A közoktatás indikátorrendszere 2019 című, néhány napja megjelent tanulmány. A Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Bizottság magyarországi képviseletének támogatásával készült, több mint háromszáz oldalas elemzés igazolja például, hogy az elmúlt évben folyamatosan emelkedtek az óvodákra, iskolákra elköltött állami források.

Míg 2007 és 2012 között csökkent az egy diákra jutó fajlagos költségvetési kiadás, 2013-ban fordulat állt be, aminek köszönhetően 2017-re jelentősen – az iskolák esetében közel 10, az óvodák esetében 15 százalékkal – sikerült meghaladni az addig legmagasabbnak számító 2006-os értékeket.

Egymás után újulnak meg hazánkban a tanintézmények
Fotó: Kurucz Árpád

A változás nemzetközi összehasonlításban is jól látható: míg 2013-ban Litvánia mellett Magyarországon volt a legalacsonyabb a diákonkénti ráfordítás, addig 2016-ra az egy tanulóra jutó kiadások az egy főre jutó GDP arányában már a legmagasabbak közé tartoztak a közép- és kelet-európai országok között, és elérték a nyugat-európai országok átlagát.

Az alsó tagozatos ráfordítás ugyan ingadozott, és még 2016-ban is elmaradt a nyugati átlagtól, a felső tagozatos és középiskolás mezőnyben viszont meghaladjuk a nyugat-európai átlagot, olyannyira, hogy a középiskolás szinten 2016-ban Franciaország volt az egyetlen, amely arányaiban többet költött Magyarországnál.

Mindez számokban kifejezve azt jelenti, hogy 2016-ban alsó tagozaton 20 százalék, felső tagozaton 22, középiskolai szinten pedig 32 százaléknyi jutott egy diákra az egy főre jutó GDP-ből. A közoktatási kiadások teljes GDP-n belüli, 3,23 százalékos aránya ezzel együtt is elmarad egy kicsit a 3,35 százalékos nyugat-európai átlagtól.

A tanulmány az ellentmondással kapcsolatban azonban rámutat, hogy mivel a diákok népességen belüli aránya eltérő a különböző országokban, így ahol kevesebb a gyerek vagy kevesebben vesznek részt az oktatásban, ott alacsonyabb az összkiadás, miközben az egy főre jutó még lehet magas. Az összesítésben egyébként Norvégia vezet, mi pedig a vizsgált 23 ország közül a tizedikek lettünk, megelőzve például a németeket, osztrákokat, cseheket vagy olaszokat.

Kitér az elemzés az iskolák eszközellátására is, rámutatva, hogy folyamatosan javult az intézmények felszereltsége. Míg a 2000-es évek első felében 10-20 diák jutott egy számítógépre, addig 2010 után már csak 5-10. Megduplázódott 2007 és 2018 között az internet-hozzáférésű tantermek aránya is.

A szakgimnáziumokban például 47-ről 90 százalékra, de a szakiskolák tantermeinek is 70 százalékában volt már internet 2018-ra. Ugyanez a helyzet az interaktív táblákkal, amelyek a vizsgált időszak elején csak az iskolák 5-10 százalékban voltak jelen, 2018-ra viszont már 40-50 százalékuk rendelkezett ilyen taneszközzel.

Örvendetes, hogy nőtt a középfokú nyelvvizsgával rendelkező felvételizők és az idegen nyelveket beszélő tanárok száma is. Míg 2007-ben a pedagógusok 14 százaléka beszélt legalább egy idegen nyelven, 2018-ra ez az arány 30 százalék fölé kúszott.

Nagy eltérés van egyébként e tekintetben az intézménytípusok között, az óvodákban ugyanis még ma is csak a nevelők 15 százaléka rendelkezik idegennyelv-ismerettel, míg a gimnáziumokban már több mint 53,2 százalék. A felsőoktatásba jelentkező nyelvvizsgás fiatalok aránya 35-ről 41 százalékra változott.

Kedvezően alakult az egy tanárra jutó diákok aránya is, a tanulmány ugyanakkor jelzi, hogy 2016 után rendkívüli mértékben megnőtt az egyes tárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya, kiváltképp a természettudományi tárgyak esetén. A tanulmány szerint 2016 és 2018 között az összes szakos tárgy esetében elmondható, hogy átlagosan kétszeresére nőtt a képesítés nélküli tanárok aránya.