Széles körű hazai összefogás az ételpazarlás ellen

A túlfogyasztásra épült jóléti társadalomban a megtermelt élelmiszerek harmada kárba vész, ami hazánkban évente 1,8 millió tonna élelmet jelent, vagyis ennyi kerül a kukába. Ez a környezetnek, a vendéglátóhelyeknek, az államnak és a lakosságnak is nagy veszteség. Az ételpazarlás ellen egyre több étterem fog össze, a Nébih pedig programot indított, megosztva az eddigi tudást.

Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer megy kárba a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint. Ez nemcsak a környezetnek okoz elképesztően nagy károkat, hanem kárba megy az a rengeteg értékes munka és alapanyag is, amit felhasználnak, hogy a szántóföldről az asztalunkig eljusson egy adag étel.

A túlfogyasztásra épült jóléti társadalomban a megtermelt élelmiszerek egyharmada kárba vész, miközben sokan éhesen mennek aludni. Az ENSZ adatai alapján éves szinten kétszázmillió embert lehetne megetetni az elpazarolt étel mennyiségével Euró­pában. Globálisan pedig ha csak az elpazarolt ételek negyedét meg tudnánk menteni, az elég lenne 870 millió ember ellátására.

Mivel hozzá vagyunk szokva a nagy választékhoz, az éttermek, pékségek kénytelenek nagyobb kínálatot biztosítani, mint amekkora a kereslet, ebből kifolyólag szinte mindig sok értékes étel marad meg a nap végén, ami gyakran a szemétbe kerül. Ez veszteség a termelőknek, a vendéglátóknak és az egész társadalomnak.

A problémát felismerve indította el a Nébih három éve a Maradék nélkül elnevezésű programját, amelynek fókuszában a hazai élelmiszer-pazarlás mérséklése áll. A programot az Európai Bizottság is támogatja a LIFE környezetvédelmi alprogramján keresztül.

Bár a hazánkban keletkező élelmiszer-hulladékok jelentős hányada a háztartásokban termelődik, fontos, hogy az élelmiszerlánc minden szereplője részt vegyen az élelmiszer-pazarlás mérsékléséért folytatott küzdelemben, hiszen a felelősség közös – hívta fel a figyelmet a hivatal a honlapján. Éppen ezért az élelmiszer-vállalkozások képviselői már a kezdetektől részt vettek a Maradék nélkül program céljainak meghatározásában és megvalósításában, saját gyakorlatias szempontjaik megosztásával is segítve a folyamatot. Az élelmiszeripar és a kereskedelem képviselői mellett a kutatóintézetek, egyetemek képviselői is szerepet vállaltak a munkában.

A négy munkacsoport szakértői a vendéglátás, a kereskedelem, az ipar és a civil szektor kihívásaira próbáltak lehetséges megoldásokat felsorakoztatni. Az e munka eredményeként elkészült útmutatókban olyan jó gyakorlatok szerepelnek, amelyeket hazánkban vagy világszerte már azonosítottak, kipróbáltak vagy jelenleg is alkalmaznak. Ilyen például az élelmiszer-hulladékok nyomonkövetési, mérési rendszerének kialakítása, a minőségmegőrzési idővel kapcsolatos ismeretek megosztása vagy az adományozás kérdésköre.

Nemrég megjelent egy weboldal és applikáció is Muncs névvel, amelyet a Corvinus Egyetem három hallgatója indított el. Lényege, hogy néhány kattintással le lehet foglalni a különböző éttermek, pékségek csomagjait. Ezeknek tartalma meglepetés, hiszen nem lehet pontosan meghatározni előre, hogy mi fog megmaradni aznap. A megvásárolt ételeket egy meghatározott idősávon belül lehet személyesen átvenni, ezzel megmenthetünk egy adag ételt a kidobástól.

Wettstein Albert, a projekt egyik ötletgazdája lapunknak elmondta, az angol „munch” szó magyarul majszolást jelent, egy kis magyarosítás után innen jött a startup neve is. Hozzátette, napról napra egyre többen csatlakoznak partnerként is a kezdeményezéshez, hiszen a hazai éttermek is elkezdtek a fenntarthatóságra ­törekedni.