Szent Erzsébet lebilincselő története XXI. századi köntösben

Csütörtökön lesz az online bemutatója az Árpád-házi Szent Erzsébet életét modern korba ágyazó könyvnek, amelynek a címe: Az Ég tartja a Földet. Zsuffa Tünde író sokáig ódzkodott attól, hogy a legnagyobb magyar szent életét feldolgozza, majd valósággal rabja lett Erzsébetnek és korának. A könyvben minden adott a sikerhez: politika, szerelem, fényűzés, nyomor, élet és halál.

Zsuffa Tünde író a hibáival együtt mutatja be az Árpád-házi szentet Fotó: Ambrus Marcsi

– Az eddigi öt könyvemben mindig aktuálpolitikai történeteket dolgoztam fel, de egyszer csak megtalált engem Szent Erzsébet története, és ezúttal az ő életét ágyaztam bele a XXI. századi világunkba – bocsátotta előre Zsuffa Tünde író, aki csütörtökön mutatja be hatodik, Az Ég tartja a Földet című könyvét a nagyközönségnek. A szerző a Magyar Nemzetnek elmondta: eleinte nagyon ódzkodott a témától, mert fogalma sem volt arról, hogy vajon mit kereshetne ő a nyolcszáz évvel ezelőtti magyar és európai történelemben. Korábban felkérték egy zenés színdarabhoz forgatókönyvírónak, illetve megkeresték azzal is, hogy egy rajzfilmsorozatban ő írja meg Szent Erzsébet történetét, de éppen azért utasította vissza a felkéréseket, mert nem érezte azt, hogy a XXI. században szükség van egy nyolcszáz éves történet feldolgozására.

Az volt az érzése, hogy a ma élő emberrel, a fiatalokkal nem lehet elhitetni, hogy ilyen szentek ma is köztünk élnek.

– A második felkérés után azonban úgy éreztem, mégsem lehet véletlen, hogy Szent Erzsébet másodszor is szembejött velem, arra gondoltam, hogy a karantén idején mégis körüljárom a kérdést. Ahogy beleástam magam a témába, akkor fogtam fel igazán, hogy II. Andrásról, Gertrúdról és IV. Béláról van szó, és hogy ennek manapság micsoda áthallása van – emelte ki az író. S ahogy egyre mélyebbre ásta magát a nyolcszáz évvel ezelőtti történelemben, arra jött rá, hogy Gertrúd messze nem volt olyan gonosz, önző és csapodár, ahogy a Bánk bán bemutatta. A regényeiben állandóan pozitív értelemben provokáló, áthallásokkal dolgozó, az olvasónak és a kornak üzenő szerzőként éppen ezért először Gertrúd oldaláról akarta megfogni a történetet. Az első gondolata az volt, hogy ír egy ellen-Bánk bánt.

– Megdöbbentett ugyanakkor II. András szerepe is, akiről Jókai Mór azt mondta, hogy ő az az uralkodó, aki megásta a magyar nemzet sírját.

Ettől kezdve még jobban elkezdett érdekelni a téma, és végül arra jutottam, hogy II. András nagyon is pozitív uralkodó és nagy gondolkodó volt. Így ez volt a második szál, amivel szembe tudtam menni, s ez egy írónál nagy kincs – mutatott rá Zsuffa Tünde. A szerző ekkor döntött úgy, hogy bemutatja azt a valóságos képet, amit ő látott Gertrúdról és II. Andrásról: a szerelmi házasságukat és a kislányukat, akiről az édesapa felismerte, hogy Isten kiválasztottja. – Mivel patrióta magyar író vagyok, ezért a rózsacsodát, amelyet a németek szeretnek maguknak kisajátítani, „hazahoztam” Magyarországra. A leghíresebb szentünkből szó szerint magyar szentet faragtam. A rózsacsoda is négyévesen történik a könyvemben – emelte ki a szerző.

Zsuffa Tünde író a hibáival együtt mutatja be az Árpád-házi szentet

S hogy mi a könyv üzenete a XXI. században? Zsuffa Tünde szavai szerint nemcsak a járvány, hanem az is, hogy egy döntéshozó, aki lehet a király, a főpap vagy éppen Erzsébet, sokszor mennyire nehéz helyzetben van. Megvilágítja azt az alapigazságot, hogy ha valaki döntést hoz, az mindig fáj valakinek, hiszen mindenkinek meglehet a maga igazsága. – Egy biztos, nem az a gyáva döntéshozó, aki döntést hoz, aki így tesz, az mindig bátor. Lehet, hogy egy vezető döntése nem mindig jó, de legalább határozott egy ügyben. Kritizálni, bírálni pedig mindig könnyebb, pláne nyolcszáz év után – fűzte hozzá.

Zsuffa Tünde érdekesnek tartja II. András korát amiatt is, hogy adott egy Európa-szerte elismert, tisztelt, zseniális elméjű uralkodó, és vannak a dorbézoló, csak magukra gondoló, vagyonokat felhalmozó főurak, akik először hálásak a királynak, majd sarokba szorítják.

– Mi ehhez képest a XX., a XXI. században mégis II. Andrást ítéljük el, és azt mondjuk, megásta a nemzet sírját – hívta fel rá a figyelmet az írónő.

A szerző a könyvben rá kívánt mutatni Erzsébet hihetetlen egyszerűségére, ugyanakkor nagyszerűségére is. Ezzel kapcsolatban újabb párhuzamokra világít rá: Gertrúdot megölik, mert idegen, ugyanakkor Erzsébetet kiviszik Türingiába, ahol – annak ellenére, hogy édesanyjának köszönhetően németül beszél – mégis idegen, közben pedig II. András a muzulmán uralom alól akarta felszabadítani a Szentföldet.

A szerző újszerű a könyvében azzal is, hogy Szent Erzsébetet a hibáival együtt mutatja be, és ezzel megfoghatóvá teszi.

Erzsébetben ott van a csínytevés, a rakoncátlanság, aki nem akarta megtanulni az etikettet, nem akart szép ruhákban járni, nem érdekelte a fényűzés, és magyar lányhoz illően remekül lovagolt, vagy éppen kabát nélkül rohangált egy szál hosszú ruhában. S mindig lisztes volt a keze, mert a szegények között érezte jól magát, ahol mindig megtapasztalta a szeretetet. – Érdekes volt, hogy a türingiai udvarban mennyire másképpen néztek rá addig, amíg megvolt gazdag hozománya, és mindenkin segíteni tudott. Szent asszonynak nevezték, majd amikor elszegényedett, elfordultak tőle. Senki nem nyitott ajtót neki – emelte ki az alkotó.

Zsuffa Tünde hangsúlyozta azt is, hogy Szent Erzsébet azért is példamutató szent a XXI. században, mert annak ellenére, hogy mindössze 24 évet élt, mindenen keresztülment, amin egy nő keresztülmehet.

– Volt csínytevő kislány, vagány kamasz, megélte a rajongást, volt szomorú szerelmes, boldog feleség, majd még boldogabb anya, aztán megözvegyült, és Istennel veszekedett a férje elvesztése miatt. Aztán felállt, egyedül nevelte a gyermekeit, csalódott ember lett, de végül szentként halt meg, és bár Türingiában németül beszélt, az utolsó perceiben magyarul énekelt. Ez az életút Szent Erzsébet igazi csodája – összegzett a könyv szerzője.