Szigorúan titkos tisztből lett szakértő

A rendszerváltás előtt jó pártember volt, majd a magánszektorban kamatoztatta politikai kapcsola­tait sorozatunk következő vörös bárója, Medgyessy Péter. Már a kilencvenes évek elejétől rendszeresen kapta az átlagemberek számára elérhetetlen léptékű sokmilliós megbízásokat olyan tanácsadói és lobbitevékenységre, amelynek írásban rögzíthető eredménye nemigen volt. Elég csak a Gresham-palota beruházására vagy az Als­tom-ügyre gondolni. Noha állítása szerint nem politikusalkat, mégis elvállalta a miniszterelnökséget, majd az általa árulónak tartott Gyurcsány Ferenctől elfogadta a világ körüli barangolást lehetővé tevő utazó nagyköveti posztot is. A legtöbben mégis úgy emlékeznek rá, mint arra a kormányfőre, akinek hivatali ideje alatt derült ki D–209-es tiszti múltja.

Csekő Imre
2020. 07. 25. 7:44
MN_SABLON
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tipikus életpálya Medgyessy Péteré a baloldalon. Ő a kommunista káder, aki a rendszert minden szinten, fenntartások nélkül kiszolgálta, hosszú évekig dolgozott a Pénzügyminisztériumban, miniszter, majd miniszterelnök-helyettes lett, aki a politikai fordulat után már szakértőként segítette külföldi érdekeltségek magyarországi szerepvállalását. Noha szakértelmét egy olyan rendszer pénzügyi kádereként szerezte, amely gigantikus adósságot hagyott maga után, politikai összeköttetéseire mégis számítottak baloldali és üzleti körökből kikerülő megbízói.

Medgyessy Péter többször is nyilatkozta sikertelen miniszterelnöki évei után, hogy ő nem politikusalkat, hiszen a hataloméhség mindig is hiányzott belőle. A pénzéhség azonban annál inkább jellemezte a volt miniszterelnököt, akinek a rendszerváltás utáni pályáját folyamatosan pénzügyi botrányok, korrupciógyanús ügyek kísérték.

Kommunista lobbista

Ezek közül az első, mára kevésbé ismert eset még 1991-ben történt, amikor Medgyessy Péter a Magyar Paribas Rt. képviseletében tanácsadói szerződést írt alá Pónya Józseffel, a Paksi Atomerőmű erőmű vezérigazgatójával, aki egykor maga is – akárcsak a későbbi miniszterelnök – az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt. A cégnek havonta két alkalommal kellett szóbeli konzultáción megosztania ismereteit az atomerőmű alkalmazottaival. Vizsgálati jelentések egy évvel később azt állapították meg, hogy nem kizárhatóan kár érte a paksi vállalatot, a tanácsadás nyomait pedig nem lehetett fellelni. Pónya József azzal védekezett, hogy szóban történt a tanácsadás, amiért kilenc és fél millió forintot fizettek ki. Ez akkor több mint 44 évnyi bruttó átlagkeresetnek felelt meg. Ennyit tehettek zsebre röpke szóbeli tanácsadásért Medgyessy Péterék a kapitalizmus hajnalán.

Bokros Lajos 1996-os bukása után Medgyessy Péter lett a Horn-kormány pénzügyminisztere, majd a kormányváltást követően ismételten tanácsadással kezdett foglalkozni, ahol ügyfelei feltehetőleg inkább kapcsolati tőkéjét igyekeztek kamatoztatni, mint pénzügyi szakértelmét.

Erre törekedhetett a Gresco Rt. is, amikor 1998 őszén megbízta a pár hónappal korábban még a pénzügyi tárcát vezető baloldali politikus cégét, lobbizzon az V. kerület vezetésénél, hogy engedélyezzék a Gresham-palota luxus­szállodává alakítását. Medgyessy Péter, miután az ügy kipattant, azt állította, hogy személyesen kereste meg az V. kerületi politikusokat, de a baloldali képviselők ezt cáfolták. A lobbista valamilyen formában mégis hatékonyan járhatott közben a belváros akkori vezetésénél, ugyanis a Gresco Rt. kifizette neki a 100 ezer dolláros, sikeres teljesítésért járó megbízási díját. Ez az összeg akkori árfolyamon mintegy 22 millió forint volt, és az 1998-as béreket figyelembe véve több mint 26 évnyi átlagkeresetnek felelt meg.

Elbagatellizált múlt

Magyarország többet érdemel – hangzott az MSZP kampányszlogenje 2002-ben, amikor Medgyessy Pétert miniszterelnökké választották. A kormányalakítást követően is így gondolhatta valaki a baloldalon, hiszen pár héttel hivatalba lépése után kiszivárogtatták: az új kormányfő volt a D–209-es szt, azaz szigorúan titkos tiszt 1977 és 1982 között a titkosszolgálatok III/II-es ügyosztályánál. A volt miniszterelnök azóta is állítja, nem jelentett soha senkiről, csak kémelhárító tevékenységet végzett, és a pénzügyi szakértelme miatt szervezték be az állambiztonsági szervek. Medgyessy Péter semmiféle megbánást nem tanúsított múltjának ezzel a szeletével kapcsolatban. – Mindenki a rendszer működtetője volt, aki valamilyen szinten részt vállalt benne, például mert dolgozott és meg akart élni – nyilatkozta múltját bagatellizálva még tavaly ősszel is a Mandinernek.

Medgyessy Péter miniszterelnökké választása után közölte, nem kíván beköltözni a Béla király úti hivatalos miniszterelnöki rezidenciára, inkább maradna abban a XII. kerületi luxusingatlanban, amelyben addig is lakott. Extravaganciájának nem csekély állami költségei voltak, hiszen a neki járó védelmet saját házában is biztosítani kellett. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának baloldali többsége jóvá is hagyott egy százmillió forintos keretet, amiből a Köztársasági Őrezred felszerelhette biztonsági berendezésekkel a miniszterelnök házát.

Politikusi teljesítménye alapján a volt baloldali miniszterelnök legendás pénzügyi szakértelme alaposan megkérdőjelezhető. Amikor ugyanis 2002-ben kormányra került, Medgyessy Péter hozzákezdett a populista pénzosztási kampányígéreteit tartalmazó száznapos program elnevezésű intézkedéscsomagja végrehajtásához. A többek között ötvenszázalékos közalkalmazotti béremelést tartalmazó program nagyban hozzájárult ahhoz, hogy emelkedni kezdett az államadósság, és a pár évvel későbbi világgazdasági válság sokkal rosszabb állapotban érte hazánkat, amely csak kedvezőtlen feltételek mellett tudott pénzhez jutni.

Medgyessy Péter ebben az esetben sem ismeri el, hogy hibázott volna, sőt többször megerősítette, büszke a programra, ami szerinte a választóknak ígért „jóléti rendszerváltás” része volt. Az Indexnek 2014-ben úgy nyilatkozott, a költségvetés már akkor elszállt, amikor átvette a kormányzást, és később, amikor átadta a hatalmat, lényegesen jobb volt már a helyzet.

A valóság ezzel szemben az, hogy az első Orbán-kormány évei alatt folyamatosan csökkent az államadósság, míg 2002-től, aminek nagyobb részében már a baloldal kormányzott, emelkedésnek indult, és 2004-re – ami Medgyessy Péter utolsó miniszterelnöki éve volt – közel nyolc százalékkal emelkedett. Összehasonlításképpen: a Fidesznek három év alatt – 1998 és 2001 között – nagyjából ennyivel sikerült csökkentenie az államadósságot.

Elfogadta az áruló ajándékát

Medgyessy Péter miniszterelnöksége nem tartott sokáig. Saját embere, Gyurcsány Ferenc szervezkedése vezetett oda, hogy megbukott 2004 szeptemberében. Amikor a kormányfő megkésve megérezte, mekkora veszélyt is jelent rá nézve majdani utódja, augusztus 13-án felmentette Gyurcsány Ferencet, de akkor már késő volt. Medgyessy Péter távozását koalíciós válságként állították be, de maga az érintett nem hagy kétséget afelől, hogy szerinte ki állhatott a háttérben. Tíz évvel bukása után a már említett Index-interjúban a trójai falóhoz hasonlította Gyurcsány Ferencet, és az újságíró kérdésére megerősítette, hogy árulónak tartja utódját.

Mindez azonban nem akadályozta meg Medgyessy Pétert abban, hogy elfogadja a Gyurcsány Ferenc által neki felkínált utazó nagyköveti pozíciót. Ebben a minőségében közel négy éven keresztül röpködött a nagyvilágban, ami az adófizetőknek több mint negyvenmillió forintjába került.

Feladata hivatalosan az volt, hogy eljárjon az OECD és az Európai Unió intézményeinél hazánk érdekeinek képviseletében, erősítse a bizalmat és előmozdítsa a kapcsolatrendszer fejlesztését. A megbízás természetéből adódóan azonban nem lehet tudni, mennyire végzett értékes, eredményes munkát a volt kormányfő. Mindenesetre sokfelé járt. Az EU-s célpontok mellett ellátogatott Monacóba, az Egyesült Államokba, Kínába, Kanadába, Mexikóba, Tunéziába, Törökországba, Indiába, Vietnamba, Jordániába, Izraelbe és Szingapúrba is.

Hiányos vagyonnyilatkozat

Ismét Medgyessy Péter vagyoni helyzetéről cikkeztek a lapok 2006 nyarán. Ekkor zajlott a volt miniszterelnök balatoni nyaralójának építése, egy Zamárdiban a tóparttól pár méterre található telken, ami Medgyessy Péter bevallása szerint húszmilliót ért, de szakértők hetvenmillióra becsülték a piaci árát. Az ingatlan 2005-ben lett Medgyessy Péter tulajdona és az ügyről cikkező Heti Válasz becslése szerint az építkezés után – 2006-os ingatlanárakon számolva – 300 millió forintot is érhetett a nyaraló. Ilyen értékű üdülő megvásárlásáért egy átlagosan kereső magyarnak több mint 145 évig kellett volna dolgoznia akkoriban.

A volt miniszterelnök vagyonnyilatkozatából valamiért kimaradt az ingatlan, amelyről a sajtóbotrány kirobbanása után Szili Katalinnak, az Országgyűlés akkori elnökének magyarázkodva annyit írt: – Vagyonnyilatkozatomba hiba csúszott, nem tüntettem fel azt, hogy a Balaton déli partján, Zamárdiban építési telket vásároltam.

Hatvanmillió születésnapra

Minden bizonnyal a legsúlyosabb pénzügyi természetű gyanú az Alstom korrupciós botránya kapcsán merült fel Medgyessy Péterrel szemben, aki a korrup­ciós ügyben érintett francia cégnek adott tanácsokat a négyes metró beruházás tenderekor. A volt miniszterelnök cége két részletben, összesen 597 ezer eurót kapott a francia vállalattól, amelynek jelentős része Medgyessy Péter felesége, Medgyessyné Csaplár Katalin magánbankszámláján kötött ki.

A pénzt a francia vállalat két részletben fizette ki, az egykori Medgyessy Tanácsadó Kft. jogutódjának, az AssistConsult Kft.-nek, amely szinte a teljes összeget továbbutalta a volt miniszterelnök családi cégének az M. P. Európa Tanácsadó Kft.-nek. A pénz, amit az Alstom 2008-ban lobbitevékenységéért fizetett a volt miniszterelnöknek, akkoriban több mint 63 évnyi magyar átlagkeresetnek felelt meg.

Az Alstomtól kapott összeg jelentős részét először több évre befektették, majd 2010 januárjában ismeretlen jogcímen több mint kilencmillió forintot átutaltak Medgyessyné Csaplár Katalin számlájára. Ezt követően október 29-én további hatvanmillió forintot kapott Medgyessy Péter felesége. Erre az utalásra születésnapi ajándék jogcímen került sor. Ezután 2011-ben ismeretlen jogcímen további 46 millió forinttal gyarapodott Medgyessyné Csaplár Katalin bankszámlája.

Az Alstom-ügy szálai máig nincsenek teljesen kibogozva. Annyi bizonyos, hogy a francia cég ellen az Európai Csalás Elleni Hivatal, a Brit Korrupcióellenes Hivatal és a magyar hatóságok is vizsgálatot indítottak. A britek gyanúja szerint az Alstom 2,3 millió eurót – több mint 700 millió forintot – fordított a BKV és magyar baloldali politikusok megvesztegetésére. Az Állami Számvevőszék pedig megállapította, hogy a magyar adófizetőknek 65 milliárd forintos kára keletkezett az Alstom-ügylet miatt. A korrupcióval vádolt vállalat tehát sok milliárd forintnyi kárt okozott, amit a magyar államnak kell visszafizetnie. Ezzel összevetve már nem is olyan jelentős a volt baloldali miniszterelnök cégének kifizetett 151 millió forint.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.