Mára csaknem az összes pedagógus átesett az első tanfelügyeleti ellenőrzésen, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés ugyanis ötévente mindenkinek kötelező. A rendszer 2015-ös bevezetésekor még volt ellenállás a tanárok részéről, hiszen sokakban élt az 1985 előtt működő szakfelügyelet emléke, amikor különösebb felkészítés és egységes eljárási rend nélkül ellenőrizték a munkájukat. Utánajártunk, hogyan is működik mindez manapság.
– A külső ellenőrzéstől mindenki tart egy kicsit, és a korábbi rendszer miatt volt némi rossz íze a „tanfelügyelet” kifejezésnek, de az utóbbi években egyre inkább rájöttek a kollégák, hogy abszolút fejlesztő célú vizsgálatról van szó, amelyben nem is az ellenőrzés a lényeg, hanem a szakmai támogatás, a jó gyakorlatok feltárása – mondta lapunknak Bánkiné Kiss Anikó.
A fővárosi XVI. kerületi Móra Ferenc Általános Iskola intézményvezetője az elsők között lett tanfelügyeleti és minősítő szakértő, és a kezdetektől részt vett a szakértők képzésében is. Szerinte fontos tudatosítani az érintettekben, hogy a rendszer a tanítás-tanulás folyamatának eredményességét hivatott javítani, és nem azért van, hogy nyomást gyakoroljon vagy felesleges többletterhet rakjon a pedagógusok vállára.
Az értékelési szempontok között szerepel többek közt, hogy mennyire biztos a pedagógus módszertani felkészültsége, tudja-e érvényesíteni az egyéni bánásmódot, mennyire kelti fel és tartja fenn a tanulók érdeklődését, figyelembe veszi-e a gyerekek aktuális fizikai, érzelmi állapotát, megértő módon reagál-e a hibákra, ösztönzi-e a gyerekek közti véleménycserét, előítélet-mentességre nevel-e vagy hogy jól kezeli-e a konfliktusokat. Emellett vizsgálják a kommunikációt, a problémamegoldást és szakmai felelősségvállalást is.
– A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a legtöbb pedagógus kiváló szakmai tudású. A tanítási órák megfigyeléséből kapott információk bizonyítják, hogy a tudatos tervezőmunka és annak megvalósítása a tanórán szinte valamennyi pedagógus esetében kiemelkedő területnek tekinthető. Különbségek inkább a szakmai fejlődés iránti elkötelezettség és felelősségvállalás területén szoktak előfordulni. Ezek azok a szempontok, amelyek kicsit túlmutatnak az általános pedagógusi szerepen. Idetartozik például, ha valaki az iskolai élet aktív szereplője és szervezője, példaértékű a tudásmegosztó tevékenysége, esetleg publikál, előadásokat tart – magyarázza Bánkiné Kiss Anikó, hozzátéve: az ellenőrzés nem von maga után szankciót. A tanfelügyelők által megjelölt területekre vonatkozóan fejlesztési tervet kell készíteni – intézmény esetében intézkedési tervet –, melynek megvalósulását a következő tanfelügyeleti ellenőrizésen vizsgálják. Arról viszont szó sincs, hogy bárkinek az állása veszélybe kerüljön a tanfelügyelet miatt.