Új migránselosztási javaslatot dolgozott ki a németországi Bündnis 90/Die Grünen szélsőliberális párthoz közel álló Heinrich Böll Alapítvány. A napokban bemutatott szerzői azt kutatták, hogyan lehetne a bevándorlást ellenző kormányok megkerülésével, ahogy ők fogalmaztak: „alulról újjáépíteni Európát”.
Szerintük az önkormányzatok megerősítése és egy úgynevezett „települési szintű áthelyezési mechanizmus” jelenthetné a megoldást. Abból indultak ki, hogy a migrációs válság kezdete óta egyes városvezetők nagyobb nyitottságot tanúsítottak a bevándorlók fogadása iránt, mint a tagállamok kormányai. Ismert, hogy Botka László, Szeged szocialista és Karácsony Gergely, Zugló párbeszédes polgármestere, az MSZP főpolgármester-jelöltje is több ízben kifejtette: szívesen látják az idegeneket.
A Heinrich Böll Alapítvány tervezete azzal ösztönözné a városokat az áttelepítési programhoz történő csatlakozásra, hogy közvetlen hozzáférést biztosítana számukra az uniós forrásokhoz. Ugyanakkor nemzetközi hálózataik, például az Eurocites és Brüsszel együttműködését is megerősítené. Ezzel megintcsak a migránspárti erők malmára hajtanák a vizet, hiszen az Eurocities 2015 óta követeli egy kötelező elosztási rendszer bevezetését, amit Brüsszelben „szolidaritási mechanizmusként” emlegetnek és amit a magyar választópolgárok elsöprő többsége utasított el a 2016-os népszavazáson.
Mivel a kvótakérdés erősen megosztja Európát, sokan úgy vélik, a következő uniós választás egyfajta népszavazás lesz az EU jövőjéről. Nem véletlen tehát, hogy Dimitriosz Vicasz görög belügyminiszter az Európai Parlament (EP) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) múlt heti ülésén egy gyors, átmeneti megoldás elfogadását sürgette. A Hír TV tudósítása szerint az athéni kormány lakosságarányosan, a GDP-hez igazítva osztaná szét a bevándorlókat az uniós tagállamok között, és azt is el akarják érni, hogy Brüsszel megbüntesse azokat az államokat, amelyek nemet mondanak az áttelepítésre. A görög javaslat annyiban tér el az Európai Bizottság (EB) elképzeléseitől, hogy utóbbi a lakosság és a GDP mellett más szempontokat is figyelembe venne.
Athén mielőbb kikényszerítené a befogadást Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
Vicasz a tekintetben nyitott kapukat dönget, hogy a bizottság már egy tavaly szeptember 12-én közzétett tájékoztatásában leszögezte: az EP-nek és az Európai Tanácsnak mihamarabb meg kell állapodnia az áttelepítési keretről szóló EB-javaslatról. 2019. január 15-én pedig honfitársa, Dimitrisz Avramopulosz, az unió illetékes biztosa jelentette ki a parlament plenáris ülésén, hogy „mindannyian elkötelezettek vagyunk egy igazi európai szolidaritási mechanizmus létrehozása mellett”.
A kvótakérdés 2015 óta van napirenden. Az év áprilisában kérte fel először az EP a bizottságot egy kötelező érvényű migránselosztási rendszer kialakítására, majd az EB elfogadott egy átmeneti intézkedési tervet a már Európában tartózkodó illegális bevándorlók áthelyezésére. Az EU menekültügyi stratégiájának reformjára 2016. május 4-én tett javaslatot a testület, s abban már egy felső határ nélküli automatikus elosztási mechanizmus bevezetését szorgalmazta, és menedékkérőnként 250 ezer eurós büntetést irányzott elő azoknak a tagállamoknak, amelyek nem akarnak részt venni az áthelyezésben.
Ennek része az a Juncker-képlet is, amely alapján egy 2015-ös és 2016-os évekéhez hasonló migrációs hullám esetén évente több mint 15 ezer embert lehetne betelepíteni hazánkba.
A magyar kormány és a bevándorlást elutasító államok ellenállásán ez a kezdeményezés elbukott, de az EP 2017-ben ismét megszavazta.
Európa választhat
Áder János köztársasági elnök május 26-ra írta ki az európai parlamenti választás magyarországi fordulóját. A pártoknak április 23-ig van lehetőségük bejelenteni listáikat a Nemzeti Választási Bizottságnál. (MTI)
