Lee Iacocca új trendet indított el az autóiparban, amikor megálmodta és meg is valósította a Ford Mustangot. A Falcon hétköznapi műszaki alapjaira épített, kedvező áron kínált, vagány sportmodell hangos sikert aratott, majd ezt az európai Ford is megismételte a Caprival. Nem maradhatott le a versenyben a legnagyobb rivális, a General Motors sem. A tengerentúlon a Chevrolet Camarót, Európában az Opel Mantát dobták piacra, hogy egy új vevőkör számára is elérhetővé tegyék a stílusos kupé karosszériát.
Az 1970 szeptemberében debütált Mantát az Ascona A műszaki alapjaira építették, de az újdonságot jelentő középkategóriás limuzint csak két hónappal később leplezték le. A közös szerkezeti felépítéssel ugyan a gyár is sokat spórolt, ebből az előnyből a vásárlók is részesültek, hiszen a korábban borsos áron kapható sportmodellektől eltérően a vevők anélkül is hozzájuthattak a látványos külsőhöz, hogy meg kellett volna fizetniük a technika felárát. A hosszú motorháztetőnek, a négy kerek lámpának, a keret nélküli ablakoknak és a versenysportra utaló külső dekorációnak hála vonzó volt a kor fiataljainak szemében, ami feledtette a sokat ígérő külsőnél sokkal szerényebb teljesítményt is. Az alapváltozat 1,2 literes, 60 lóerős motorja már a 70-es évek elején is gyengének tűnt a Manta számára, ahogy az 1,6 literes változatok 60-80 lóerő közötti teljesítménye és 150-160 km/ órás végsebessége sem számított kiugrónak. Ettől függetlenül az Opel a sportos vezetők kedvére tett az újdonsággal, és a reklámokban is így népszerűsítette. Más érzés volt a kupé sportkormányát tekerni, rövid váltókarjával kapcsolni a fokozatokat, és kikönyökölni a hosszú ablakon, mindezt az Asconáéhoz hasonlóan kedvező fenntartási költségek mellett!
Forrás: automotor.hu/Archív
Az eltérő igényekre különböző modellekkel reagált az Opel. Az L (Luxury) elegáns körítést kapott, sőt, még automatikus váltót is lehetett hozzá rendelni, az SR sportos változatként a raliautókhoz hasonlóan matt fekete motorháztetővel és plusz műszerekkel készült, csak az 1,9 literes, 90, később (a benzin ólomtartalmának 1972-es csökkentése miatt) 88 lóerős motorral, kizárólag kézi váltóval volt elérhető. Rövid, de sikeres pályafutása végén elkészült a csúcs-Manta is, a GT/E Bosch L-Jetronic elektronikus befecskendezővel már 105 lóerőt hozott ki az 1,9 literes motorból, végsebessége elérte a 188 km/órát, amiben az első légterelő és a gyárilag ültetett futómű is segítette. A magas, 12 500 márkás áron kínált, valóban sportosnak számító kivitel egy év alatt 5252 példányban kelt el.
Manta, a kultuszautó
Semmi sem bizonyítja jobban, hogy mekkora kultusza alakult ki hazájában a Mantának, mint a két, 1991-ben elkészült film, melyek a sportkupé körül létrejött szubkultúrát mutatták be. A Til Schweiger főszereplésével forgatott, Mattig-tuningos kupét szerepeltető Manta, Manta, és a hatkerekű sztárautót felvonultató Manta – Der Film számtalan szórakoztató percet szerzett a típus és a korszak rajongóinak. Sokat elárul a Manta megítélésének változásáról a Cobra 11 című sorozatban feltűnő autók szerepe. A 90-es években az autópályán huligánkodó fiatalok törték össze az értéktelen példányokat, a 2000-es években a tuningolt autó szinonimájaként jelent meg, és már egy karcolás sem esett rajta, a legújabb epizódok egyikében pedig drága veteránként tűnt fel, melyet az egyik főszereplő restaurált.
A teljes cikket az automotor.hu oldalon olvashatják.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
