Az elkésett randevú címet is adhatnánk ennek a találkozásnak, hiszen a kocsi már több mint hét éve létezik, de a mi közelebbi ismeretségünkre csak nemrég került sor. Lapunkban is az 1970-es Genfi Autószalon autói között szerepelt már a Bertone-karosszériás Alfa Montreal, amelyről többek között azt írtuk akkor: „…főként a Porsche, a Mercedes és a Jaguar modellek vetélytársaként kerül piacra.”
Az idei nyárvége napjaiban kínálkozott alkalom arra, hogy egy kicsit kóstolgassuk ezt a közben híressé vált autót.
Számunkra még most is az újdonság erejével hatott, de más országokban sem túl gyakori a forgalomban. Örültünk hát a Montreal típussal Pestre látogató vendégnek, és különösen annak, hogy módot adott egy kis próbaútra.
Az elmúlt évek azt bizonyították, hogy nemcsak az említett típusoknak, hanem az Aston-Martin, Ferrari, Lamborghini, Lotus, Maserati, vagy Monteverdi sportkocsiknak is vetélytársa lett ez a 230 SAE – tehát DIN szerint számítva is 200 – lóerős, 220 km/h sebességű Alfa.
Formája, vonalvezetése ma is megnyerő, és elég talán azt említeni, hogy a legújabb 928-as Porsche karosszériája hasonló íveléseket mutat. De más vonatkozásban sem öregedett el ez a típus, amelyet születésekor a legendás Alfa Romeo 33-as versenygép szelídített változatának is neveztek. Sőt, még a jövő évi GP-futamokra gondolva is igen érdekes az Alfa Montreal, hiszen tudjuk, hogy Niki Lauda, a világbajnok éppen a Brabham-Alfa Romeo BT 46-os Forma-1 kocsit szemelte ki magának a következő szezonra.
Igaz, a Grand Prix modell V12-es, a Montreal-motor tervezője pedig csak nyolc hengert állított 90 fokos V-alakba.
Ettől függetlenül sok azonosság figyelhető meg a gyors Alfák konstrukciójának tanulmányozásakor. Mindezek ellenére nem akarjuk versenygépnek kinevezni az elöl két kényelmes, hátul csak szűkre szabott üléssel, luxusberendezésekkel ellátott sportkupét.
A teljes cikket ITT érheti el.
Borítókép: Alfa Romeo Montreal (Fotó: Flickr)
