Minimálbér 2026: közel a megállapodás, itt vannak a várható számok

A munkáltatók visszafogottabb növekedést tartanak fenntarthatónak, míg a szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy az emelés reálbér-növekedést hozzon.

Fotó: Faludi Imre Forrás: Faludi Imre

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi ülésén közeledtek az álláspontok a tárgyalópartnerek között. A jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelés mértékéről szóló megállapodás még nem végleges, de a felek szerint a megegyezés immár elérhető közelségben van.

A helyzetet kontextusba helyezi, hogy a tavalyi megállapodás szerint 2026-ra eredetileg 13 százalékos minimálbér-emelést irányoztak elő, ám az infláció mértéke és a gazdasági környezet időközben jelentősen módosult. Emiatt a felek egyetértettek abban, hogy a korábbi vállalást újra kell tárgyalni. A munkáltatók visszafogottabb növekedést tartanak fenntarthatónak, míg a szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy az emelés reálbér-növekedést hozzon, írja a Világgazdaság.

Közeledhetünk a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelés mértékéről szóló megállapodáshoz Fotó: Magyar Nemzet

Alakul a megállapodás a minimálbérről

A munkaadói oldal az elmúlt hetekben 6–8 százalékos emelést tartott kezelhetőnek, míg a munkavállalói oldal 10–12 százalék körüli növekedést tart szükségesnek. Az álláspontok között fokozatos közeledés volt megfigyelhető. Mészáros Melinda szavai szerint közel lehet a megállapodás, a VKF hétfői ülésén megfogalmazott javaslatokat mindkét oldal egyezteti a következő napokban a saját tagszervezeteivel.

Akkor fogunk visszatérni az asztalhoz, ha a hétfői javaslatok alapján a kormányzati oldal nyilatkozik arról, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése megvalósulhat-e

– mondta a Liga vezetője.

A tárgyalásokban a szociális hozzájárulási adó csökkentése az egyik kulcsfontosságú tényező. Amennyiben a kormány akár néhány tized százalékponttal mérsékli ezt az adót, az könnyebbé teheti a munkáltatók számára a bérnövekedés kigazdálkodását. Ugyanakkor a kabinet csak akkor kíván állást foglalni, ha láthatóvá válik, mekkora mértékű béremelés körvonalazódik.

Mészáros Melinda szerint mindkét bérelemről nagy vita folyt, a nagyobb véleménykülönbség azonban érthető okokból a garantált bérminimum körül húzódott, mivel sokkal nagyobb kört érint, és jobban függ a piaci folyamatoktól. Újdonság, hogy a garantált bérminimum emelését nem százalékosan, hanem nominálisan, fix összegben tervezik meghatározni, mivel ez átláthatóbb lehet mind a munkavállalók, mind a szakszervezetek számára.

Bár a vártnál gyengébb gazdasági adatok miatt kellett újratárgyalni a tavalyi megállapodást, Palkovics Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy még mindig pozitív tartományban van a gazdasági növekedés, ami így is 100 milliárd forint pluszbevételt jelent az országnak. A korábbi években, ami a GDP-ből való részesedét jelentette a munkavállalók és a munkaadók számára, ezek folyamatosan torzultak a tőke javára.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ–COOP Szövetség elnöke is megerősítette lapunknak, hogy közeledtek az álláspontok, és van esély rá, hogy rövid időn belül létrejöjjön a megállapodás, akár egy-másfél héten belül. 

Nem mondom, hogy megállapodtunk, de eljutottunk egy bizonyos pontig. Minden tagszervezet otthon a saját testületeivel is meg kell hogy tárgyalja, és a kormánynak és rá kell néznie, hogy ebből megállapodás legyen… Fölösleges a kedélyeket bármiféle számok bejelentésével felborzolni

– fogalmazott.

A kormány képviseletében Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár korábban így foglala össze a helyzetet: „a kollektív bölcsesség, mint ahogy eddig is minden évben, most is működni fog”, ám elismerte: „kormányzati beavatkozás nélkül nagyon valószínű, hogy nem tudnak olyan számadathoz közelíteni, ami mindkét félnek megfelel”.

Amennyiben a következő hetekben nem születik konszenzus, a kormány veszélyhelyzeti szabályok alapján is tudja ezt a kérdést kezelni, azaz még az idén életbe léphet a jogszabály. 

A tárgyalófelek ugyanakkor bíznak abban, hogy erre nem kerül sor, és a megállapodást sikerül közös alapon meghozni. A felek célja továbbra is az, hogy a minimálbér-emelés ne terhelje túl a vállalkozásokat, ugyanakkor biztosítsa, hogy a legkisebb keresetűek jövedelme a csökkenő infláció mellett is érdemben növekedjen.

Mit jelenthet ez a gyakorlatban?

A tavalyi bérmegállapodás 2016 után lett ismét többéves, aminek megfelelően:

• idén január elsejétől a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra emelkedett,
• 2026-ban további 13 százalékkal bruttó 328 600 forintra,
• 2027-ben pedig további 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedne.

Mivel az emelés mértéke várhatóan elmarad ettől, jó eséllyel 11-12 százalékkal nőhet 2026-ban, ebben az esetben 325 696 forint lenne. A garantált bérminimum szinte biztosan ennél kisebb mértékben emelkedik. Jelenleg ennek összege bruttó 348 800, így 9 százalékos emeléssel 380 192 forint lehet.

Korábban itt írtunk a magyar minimálbérről, európai összehasonlításban.