A Mach-1-es változattal bebizonyítják a kétkedőknek, hogy nem csak póniként, de versenylóként is megállja a helyét a típus. Ehhez persze több változtatás volt szükséges, mint ami a félidei modellfrissítésnél történt a típussal, de érezhető is az eredmény. Kívülálló számára a mély hangon morajló kipufogó árulkodik, a látványt pedig a matricadekor, a karbon légterelők és a sötétszürke karosszériadíszek teszik lenyűgözővé – ez az első Mustang, amelyen gyárilag nem krómozott a hűtőrács közepén lévő lófigura.
A látvány fokozása azonban csak mellékes velejárója a műszaki változásoknak, amelyek közül a legfontosabb az újrahangolt V8-as. Bár papíron csak 10 lóerővel nagyobb a teljesítmény, mint amit az alap V8-as tud, a gyakorlatban sokkal pörgősebb a 460 lóerős változat, ráadásul ahogy emelkedik a fordulatszám, úgy nő az ereje is: 6000-nél még jön egy hátbarúgásszerű ugrás, mielőtt a 7500-as leszabályozási fordulatot eléri a motor. Öblösebb lett a hang, fordulaton az eddiginél szebben énekel, aztán valahol 5000 környékén kezd el ordítani, amikor hirtelen felgyorsulnak a szélvédő túloldalán az események.
Tájékoztatásként: az 1-es fokozat 87 km/óráig jó, a 2-es 128 km/óránál ér véget, a többiről nem nyilatkozom… Apropó, erőátvitel, a kéttárcsás kuplung és a visszakapcsolásnál fordulatszám-szinkronizálással dolgozó 6 fokozatú Tremec manuális váltó az 5,2 literes, kompresszoros motorral felszerelt Shelby GT350-esből érkezik, a szívómotor alacsonyabb nyomatékával hosszú életűnek ígérkezik ez a kombináció még úgy is, ha versenytempóban használja az ember. Ehhez persze hozzátartozik az is, hogy a motorolajhűtő kapacitását megkétszerezték, a váltóolaj is kapott egy hűtőt, és a differenciálműnek megint van egy dedikált hűtője.
A futóművel is csodát tettek a mérnökök. Alapfelszerelésként jár az elektronikusan vezérelt lengéscsillapítás a Mach-1-eshez, a hangolást nem lehet változtatni, mindig a gyári kalibráció szerint dolgozik. És ez jól van így, mert a merevebb segédkeret, a feszesebb rugók és stabilizátorok mellett így még a pattogós, kátyús mellékutakon is jól érzi magát az autó, elképesztő a tapadása, és közben nem kívánkozik kifelé a fogtömés sem. Aztán itt van a fék – annyiszor és olyan mértékben, ahogy csak a vezető kívánja. Nincs nyoma a fáradásnak még gyakori használat mellett sem, amiben szerepe van az ehhez az autóhoz készített rásegítőnek, a Brembo-tól érkező tárcsáknak és nyergeknek, valamint a fokozott hűtésnek.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Borítókép: Ford Mustang (Fotó: Stefler Balázs, Lővei Gergely)
