Milyen lesz a következő 10 év autója?

A különleges helyzetben lévő brit autóiparának jövőjéről szóló írás először az Autó-Motor 1963/17-es számában jelent meg.

null

Néhány héttel ezelőtt jelent meg a THE MOTOR című angol szaklapban annak a „kerekasztal beszélgetésnek” a részletes szövege, amely betekintést enged a szigetország autóiparának jelenlegi rendkívül érdekes helyzetébe, de egyben vetíti a jövő terveit is. Meg kell jegyeznünk még azt is, hogy bár a címben öt nagy márkáról teszünk említést, ez gyakorlatilag háromszor annyi gyárat jelent. Hiszen egyedül a BMW (British Motor Corporation) keretében már hét gyár – Austin, Austin Healey, Princess, Morris, Riley, wolseley – működik. A Rootes Group a Hillman, Humber, Singer, Sunbeam gyárakat egyesíti, a Standard pedig a Triumph társa lett. Külön gyárként szerepel a Ford angliai üzeme és a szintén amerikai GM Vauxhall-érdekeltsége – olvasható az Autó-Motor cikkében.
Ezt figyelembe véve, még nagyobb jelentősége van annak, amit az öt megkérdezett főkonstruktőr, illetve főmérnök és műszaki igazgató elmondott.A kérdéseket az angol lap munkatársai tették fel. Mielőtt azonban a beszélgetés, jobban mondva a vita részleteire térünk, a jobb tájékozódás érdekében úgy véljük, célszerű néhány autógyártási számról említést tennünk. Elsősorban arról, hogy az USA mögött Anglia évtizedeken át, és még 1950-ben is a biztos második helyen állott. A jelzett esztendőben 522 510 személyautót állított elő. Utána Kanada következett, jóval kisebb, pontosan 284 000 darabot jelentő személyautó-produkciójával. Negyedik volt akkor Franciaország (257 292), és az ötödik helyet érte el az NSZK 219 409 személyautó előállításával. Anglia még 1955-ben is a második lépcsőn állott, de 1956-tól a harmadik helyre csúszott vissza. A második helyen azóta is az NSZK autótermelése áll, – igaz, ennek jelentős részét az amerikai leányvállalatok adják, – de a második és harmadik hely közötti arány utóbb mind nagyobb lett.
A múlt év zárása a számok szerint azt mutatta, hogy Anglia 1 249 426 személyautó gyártását jelentette, míg az USA mögötti NSZK ez idő alatt 2 109 165 személygépkocsit állított már elő.
Nem is szükséges tovább boncolni a számokat, világos a helycsere, amely igen súlyosan érinti az angol gazdasági életet. Amikor pedig ezeknek a számoknak ismeretében nézzük a szigetország autóinak konstrukciós változásait, nem fér kétség ahhoz, hogy a világpiaci pozíciók visszaszerzésére való törekvés rázza most fel az eddig csakis a klasszikus autóépítési módot követő angol konstruktőröket.
A versenyképesség fokozása érdekében történtek az átszervezések, a gyárak összevonásai, és következő lépésként ezekben az összevont gyárakban mindinkább egységesített tervek alapján, egységesített fődarabokkal és egymástól alig különböző karosszériákkal most már sokkal gazdaságosabban folyik a termelés.Véleményünk szerint (írja az Autó-Motor csapata) az angol autóipar – és ezen keresztül maga Anglia –, igen sokat köszönhet Alec Issigonisnak, a BMC műszaki vezetőjének, aki forradalminak nevezhető konstrukciókkal lépett színre. Bátran hátat fordított a hagyományoknak, és szenzációt keltő m e l l s ő k e r é k-h a j t á s ú, keresztmotoros, gumirugós Mini Minorjaival, majd későbbi, hasonlóan épített, de már hidrolastic rugózással büszkélkedő modelljeivel megkezdte visszahódítani a világpiac elveszített vásárlóit. A merész Issignois-modellek hatottak a Rootes csoport tervezőjére is, aki szintén újdonsággal, Anglia első f a r m o t o r o s autójával, a Hillman Imp típussal lépett nemrégen színre.A többiek persze maradtak a régi stílusnál, és mint olvasni fogjuk, hangoztatják, hogy a megszokott úton járva is lehet elérni további sikereket.
Valóban nem szükséges még vészharangot kongatni a hagyományos autóépítési stílus felett, – igazolják ezt más országok gyártmányai is, – de tény, hogy az újdonságok, ha a gyakorlat is bizonyítja jóságukat, minden esetben meghozzák a várt eredményeket. Ebben az esztendőben már az első félév számai jelzik, hogy az angol autóiparra jó hatással voltak a szóban forgó változások. Pontosan 143 872 személygépkocsival többet állítottak elő, mint 1962. első félévében; ez egyben rekordtermelést jelent, ami az exportarány lényeges javulásában is mutatkozik.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Autó- Motor)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.