Ha csak az elmúlt pár évre tekintünk vissza, azt gondolhatnánk, a koronavírus miatti állandó takarítással és Marie Kondo népszerű tételével – ha valami örömet hoz az életedbe, tartsd meg, ha nem, dobd ki – indult az egész. A rendszerezés iránti érdeklődés (sok esetben megszállottság) azonban sokkal régebbre nyúlik vissza.
Rendezett = biztonságos
A rend kiszámíthatóságot jelent. A kiszámíthatóság pedig biztonságot – ez evolúciós tény. Ha rend van a környezetünkben, ha tudjuk, mit hol találunk, nagyobb biztonságban érezzük magunkat.
A rendszerezés megnyugtat. Szeretünk rendszerekben gondolkodni, mert ezek segítségével könnyebben eligazodunk a világban
– magyarázza Mirk Zsófia pszichológus.
A rend a kontroll érzetét kelti, ami ebben a kiszámíthatatlan világban különösen felértékelődik. Csökken a szorongás és a stressz – ha úgy érezzük, életünk más területeit nem mi irányítunk, legalább az otthonunkban legyen rend és kiszámíthatóság, amit magunk alakítunk ki, szabályozunk és tartunk fenn.Megnyugtató lehet maga a rendrakás, mint rituálé. Szertartás maga a szelektálás is: örömteli eseménnyé válhat a szekrény rendbetétele, ha közben megtaláljuk rég elfeledett, szeretett ruháinkat, egyéb tárgyainkat.
Pihen az agy
Több kutatás kimutatta már, hogy a rendetlenség, a káosz szorongást teremt, negatívan hat a produktivitásunkra, érzelmeinkre is.
A környezetpszichológia azt vizsgálja, hogy a minket körülvevő világ hogyan befolyásolja az érzelmeinket. Mert befolyásolja – de nem csak a természet, hanem a körülöttünk lévő tárgyak is
– magyarázza a szakember.
Hamarabb fárad az agy, ha túl sok vizuális inger éri. Ilyen inger a hatalmas halom ruha a szoba másik sarkában, a tornyokban álló mosogatnivaló, az íróasztalra ledobált több kupacnyi papír, könyv, koszos bögre.
Átlagosan három-négy dolgot tud egyszerre rendszerezni az agy, ennél többtől lefárad. Ha a figyelmünk állandóan elterelődik arról, amit csinálunk – mert a szemünk sarkából látjuk azt a sok mindent, amit épp nem használunk –, csökken a kognitív kapacitás. Nem megy úgy a munka, nem tudunk arra figyelni, amit épp csinálunk, ettől pedig frusztráltak leszünk.
Ha úgy érezzük, betemet a sok feladat, ha fogalmunk sincs, mihez kapjunk hirtelen, érdemes picit szünetet tartani: ebben a pár percben rendet rakni az íróasztalon, elpakolni mindazt, amire épp nincs szükségünk. Csökkentsük a káoszt, hogy könnyebben koncentrálhassunk a fontos dolgokra!
Amikor már a kényszer szüli
Természetesen egyénfüggő, hogy kinek mi a rend és hol kezdődik a kupi. Családi és munkahelyi szocializáció eredménye, ki mennyire érzi jól magát a káoszban – és egyáltalán, kinek mi jelenti a káoszt és mi a rendet
– mondja a szakértő.
Az élére állított kiegészítők az abc sorrendben elrendezett könyvek, a méret szerint elrakott befőttesüvegek egyeseknek megnyugvást hoznak, míg mások a hajukat tépik tőle. Sőt sokakat kifejezetten a „káosz” inspirál.
És persze azt se felejtsük, milyen könnyű átesni a ló túloldalára.
A rendrakás alapvetően csökkenti a szorongást. Előfordulhat azonban, hogy ez a cselekvés kényszeressé válik, ezzel pedig hosszútávon épp a szorongást növeli – ördögi kör
– teszi hozzá Mirk Zsófia.
A kislányom születése után például azt vettem észre, hogy kényszeresen porszívózok: egy kisgyerek mellett persze fontos a tisztaság, de nálam már mániákussá vált ez a cselekvés. Felismertem, hogy az állandó porszívózás a szorongásomból, bizonytalanságomból ered, hogy nem vagyok biztos a saját szülői kompetenciámban. A felismerés után próbáltam visszafogni magam, inkább új szokásokat bevezetni: mondjuk egy nagyot sétálni a babával, esetleg főzni vagy relaxálni, míg aludt.
A lényeg tehát, hogy kialakítsuk a saját rendszerünket, amiben mi jól érezzük magunkat. Ihletet meríthetünk az organizálásról szóló cikkekből, de a trendeket csak akkor építsük a mindennapjainkba, ha valóban boldoggá tesznek.
Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
