Két évtized elég ahhoz, hogy kiismerjük magunkat és az otthonunkat.
Ágnesék pontosan tudják ezt: a Kecskemét kertvárosi részén található többgenerációs házat 24 éve birtokolják, és ez idő alatt számos átalakuláson esett át mind funkcionálisan, mind stílusát tekintve – olvasható a Lakáskultúra cikkében.
A lakókkal együtt formálódó tér
Azért választottunk ilyen tágas ingatlant, mert összeköltöztünk a szüleimmel és a testvéremmel. Mi a férjemmel a 160 m2-es tetőtérben kezdtük el a közös életünket, ám akkor még közel sem így nézett ki
– mutat körbe a Lakáskultúra magazin vendéglátója.
Egykor egyetemista, egy gyermekes házaspárként vették birtokba a tetőtéri lakást, amely velük együtt formálódott, ahogy változott az életük és az ízlésük.
Három éve fejeztük be a legutóbbi felújítást, Polyák Zita lakberendező segítségét kértük a munkához – meséli a háziasszony.Ez már a harmadik átalakítás, és számunkra is nagyon érdekes az otthonunkon keresztül látni, miként változunk mi magunk is, ahogy idősödünk.
Az évek során egy dolog fix volt:
a főfalak helye, mivel nem mozdíthatók, a funkciók átgondolására helyezték a hangsúlyt – egyedül az egyik hálószobában alakítottak ki egy pluszfürdőszobát, valamint új helyre kerültek a vizes helyiségek és a konyha is.
A korábbi étkező helyén kapott helyet a konyha-étkező-nappali hármasa, és a jelenlegi konyha- és étkezőrészen volt a régi nappali. A család bővülésével azonban szükség volt még egy szobára: végül az egykori konyha helyén alakítottuk ki a legkisebb hálót, amely a harmadik gyerekünk birodalma lett
– magyarázza Ágnes, aki a használati tárgyak és ruhaneműk egyre növekedő mennyisége miatt is időszerűnek látta az átalakítást.
Tetőtéri megoldások
Már nem szolgáltak ki minket teljes mértékben a régi tárolóhelyek, így új megoldásokat kellett keresnünk. Olyan szekrényeket szerettünk volna, amelyekben minden elfér, ugyanakkor fontos volt, hogy az új elemek szervesen illeszkedjenek a térhez, igazodjanak az adottságokhoz, nem hassanak idegenül a tetőtérben. Az elképzeléseink megvalósításában rengeteget segített nekünk Zita
– szögezi le Ágnes, majd hozzáteszi: ez a probléma jelentette számukra a legnagyobb kihívást.
Természetes, hogy a tetőtérben nehezebben találtunk jó megoldást, hiszen kevés a függőleges falszakasz, és ezeket próbáltuk nem szekrénnyel borítani. Mivel alacsony vagyok, fontos szempont volt, hogy minden elérhető magasságban legyen. A ferde falak miatt kevés vízszintes és nyitott felületet terveztünk, hogy ezzel is csökkentsük a tetőtéri érzést, és egy nyugalmat árasztó teret kapjunk. Zita ötlete nyomán készült a konyhában lévő konténerszekrény is, amelyben rengeteg dolog elfér
– magyarázza.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)
