Mikrozöldség, nem csíra!
A mikrozöldség olyan növényke, amelyen már megjelentek az adott zöldségre jellemző, még apró, de intenzív színű hajtások, levelek.
Abban is különbözik a csíráktól, hogy földben vagy termesztőközegen (például kenderroston) fejlődik, és szüksége van napfényre vagy helyette mesterséges megvilágításra, lehetőleg teljes spektrumú növénylámpával – olvasható a Lakáskultúra cikkében.
Szuperélelmiszer, mert 4-40-szer több vitamint, aminosavat, enzimet, antioxidánst és ásványi anyagot tartalmaz, mint kifejletten.
Felhasználásuk
A mikrozöldség fogyasztása a hagyományos zöldségek mellett – nem helyett – ajánlott az étrend gazdagítására, az ételek színesítésére. A kisebb levelű salátákhoz hasonlóan alkalmazhatók. Kiválóak pizza- és szendvicsfeltétnek, de turmixot, öntetet, mártogatóst is készíthetünk belőlük. Népszerűek: bazsalikom, brokkoli, cékla, koriander, mustár, napraforgó, retek, rukkola, spenót, vöröshere, zöldborsó, zsázsa.
Termesztésük
6-8 cm magas tálcára terítsünk műtrágyamentes virágföldet 3-5 cm vastagon, és szórjunk rá 1-2 ek. Biovetőmagot 20 × 20 cm-enként. Öntözzük meg, takarjuk be 0,5 cm-es földréteggel, és világos helyen tartsuk nedvesen vízpermettel. 7-14 napon belül kihajtanak a levelek. Egyszerűbb, ha csíráztatótálat, termesztőközeget és magpárnákat tartalmazó készletet vásárolunk.
Betakarítás
A mikrozöldség szikleveleit követő első levélpár kifejlődése után vágjuk le a növénykéket ollóval a föld felett. Egy tálcáról maximum háromszor arathatunk. Az utolsó adag már kevésbé intenzív ízű.
Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)
