A lilaakác jellemzői
A csavarodva magasra kapaszkodó, hosszú életű kúszónövény április–májusban ontja fürtökben lecsüngő illatos, fajtától függően lilás, kékes, rózsaszín vagy fehér virágait – olvasható a Lakáskultúra cikkében.
Erőteljesen, gyorsan növekszik, de rendszeres metszéssel kordában tartható.
Nehéz lombtömege miatt teherbíró pergolára, lugasra, stabilan rögzített rácsra van szüksége. A lilaakác kiváló falak, kerítések fedésére.
Gondozása
A lilaakác szélvédett, napos fekvést kedvel. Oltott dugványt vásároljunk – legkorábban ettől remélhetünk virágot.
Végleges helyére ültessük, mert rosszul tűri a bolygatást.
Szuperfoszfáttal elősegíthetjük a virágzását. Növekedést serkentő nitrogénes műtrágyát ne adjunk neki! Fiatalon a lilaakác fagyérzékeny, ezért télire takarjuk be az alsó részét.
Metszése
Kora tavasszal a túl hosszú előző évi hajtásokat vágjuk vissza 3-5 rügyre, és távolítsuk el a nemkívánatos vesszőket.
Elvirágzás után minden vesszőt vágjunk vissza a felére, és ritkítsuk ki az új hajtásokat.
Az egyenes szárral kikarózott fiatal növényt fává nevelhetjük, ha csúcsát visszavágjuk, és oldalhajtásait megkurtítjuk. A második év tavaszán és nyarán ugyanígy metsszük meg, majd a harmadik évben vágjuk le az alsó oldalhajtásokat a törzses formához.
Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)
