A biofília kifejezés az 1980-as években vált széles körben ismertté Edward Osborne Wilson munkássága nyomán.
Az amerikai biológus, szociobiológus koncepciója szerint az ember ösztönösen keresi a közvetlen kapcsolatot a természettel, az élő környezettel, ez ugyanis nélkülözhetetlen a jóllétünkhöz– olvasható a Lakáskultúra cikkében.
A növények pozitívan befolyásolják úgy a fizikai, mint a mentális állapotunkat, érezzük közelségük jótékony hatását.
A biofília napjainkra komplex építészeti irányzattá duzzadt, amely izgalmas lehetőségeket, kapcsolódási pontokat kínál az urbanizált környezetben.
A biofil építészet úttörője
Sokan az új törekvések jelképeként tekintenek a Bosco Verticale két lakótornyára.
Az olasz Stefano Boeri nevéhez köthető „Függőleges erdő” több nemzetközi díjjal elismert prototípusa 2014 óta az egyik legfőbb látványosság Milánóban.
A lakásokhoz tartozó teraszokon összesen 800 fát és 20 000 más növényt ültettek el. Az így kialakított zöldfelület nagyjából 30 000 m2 erdőnek felel meg, nagyjából tizedakkora alapterületen. A zöldhomlokzat amellett, hogy kellemes mikroklímát teremt, szabályozza a páratartalmat, oxigént termel, és jelenlétének köszönhetően jelentősen nőtt a környéken élő madarak, rovarok, pillangók száma. A Bosco Verticale egy újfajta építészeti formanyelvet eredményezett. A többéves előkészítő munkában az építészek mellett botanikusok, etológusok és más szakemberek is részt vettek.
Az épület a zöld építészet referenciapontjává vált, Boeri irodája pedig jelenleg is több hasonló projekten dolgozik a világ különböző országaiban.
Magasházak és természet harmóniája
Az újpesti Metrodom Panoráma lakópark szintén a Boeri-féle modellt követi, bár itt egy egész negyedben gondolkodtak a tervezők, megteremtve a magasházak és a természet harmóniáját.
A négy épülettömb homlokzatára összesen 170 fát, az erkélyeken végigfutó ládákba pedig közel 10 000 tő növényt ültettek.
A fajokat gondosan válogatták össze, a természetes élőhelyekéhez hasonló diverzitás megteremtése érdekében. A telepítésnél figyelembe vették a különféle növények igényeit: más fajok kerülnek a napos, szeles és árnyékos teraszokra. A biofil rendszer fenntarthatóságára is kiemelt figyelmet fordítottak. A növények a szokásos balkonládáknál jóval több földben növekedhetnek, a víz-, és tápanyagellátásról pedig többkörös automata öntözőrendszer gondoskodik, így a lakóknak a növényápolással nem kell foglalkozniuk.
Városi éden
Hasonló szellemiséget tükröz a brit Thomas Heatherwick szingapúri felhőkarcolója.
A beszédes Eden névre keresztelt magasház hatalmas, kertnyi méretű teraszokkal fordul a város felé. A biofil épületben 20 lakás található, mindegyik egy teljes szintet foglal el, és több terasszal rendelkezik.
Az alaprajzokat úgy készítették el, hogy a friss levegő szabad áramlását ne gátolják felesleges közfalak, a növényeket pedig úgy választották ki, hogy jótékonyan befolyásolják a klimatikus viszonyokat. A különleges, öntött és csiszolt beton virágtartós teraszok hatalmas organikus elemekként kúsznak fel a homlokzaton.
Eltérő méretű, egymás mellé sorolt „kagylók” rejtik a növények életben maradásához szükséges termőföldet és a központilag szabályozható öntözőrendszert.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)
