A középkori Európában fényes karriert futott be a hajdina. A 16. századtól egészen a 18. századig Nagy-Britannia első számú, leggyakrabban termesztett növénye volt, előszeretettel használták takarmányként, főleg tyúkokat és szarvasmarhákat etettek vele. Az állattartás mellett az emberek élelmezését is remekül meg lehetett oldani ezzel a növénnyel. Az ínségesebb időkben, amikor nem termett elég búza, némi hajdinaliszttel pótolták, lazították fel a rendes kenyérlisztet, sőt hajdinalisztből kezdtek el sütni.
A hajdina a hollandoknak köszönhetően jelent meg az Újvilágban. A holland telepesek vitték magukkal, és a Manhattan környékén élő holland kolóniában főztek-sütöttek először vele. A polgárháborút követően elterjed az egész országban.
Egészséges hajdina
A rebarbarával és sóskával rokoni kapcsolatban álló hajdina nem véletlenül futott be szép karriert, s vált igen fontos alapanyaggá.
A hajdina zsírmentes, glutént nem tartalmaz, ellenben sok benne a B1-, B2-, C-, és E-vitamin, gazdag fehérjeforrás, emellett cinket, rezet, mangán, magnéziumot és kalciumot is tartalmaz. Jótékonyan hat a koleszterin-szintre és a vérnyomásra, magas rosttartalmának köszönhetően az emésztést is támogatja.
Mit és hogyan készítsünk hajdinából?
A hajdinát leggyakrabban a rizs alternatívájaként használják. Jól megállja a helyét köretként, levesbetétként. Töltelékeket lazíthatunk, salátákat gazdagíthatunk vele. Reggeli kásának is kiváló, hajdinakása alapokon nyugvó pohárdesszerteket is készíthetünk belőle.
A hajdina főzése egyszerű. Az alaposan megmosott háromszög formájú magokat kétszeres vízben, fedő alatt pároljuk, amíg meg nem puhulnak. A hajdina jól fűszerezhető, érdemes a főzővizet enyhén sózni és ízlés szerint fűszerezni. Kifejezetten jól megy a bazsalikom és a majoránna íze a hajdinához. Ha édességet készítünk belőle, akkor érdemes mézzel ízesíteni.
A hajdinát gyakorta használják liszt formájában is, ebből a lisztből készül a francia hajdinapalacsinta a galette, és az oroszok oly népszerű blinije.
A hajdinalisztet búza- vagy rozsliszttel keverve kenyérfélékhez, pékárukhoz lehet használni, valamint ételek sűrítésére is alkalmas. Ha kenyérfélét kívánunk sütni a liszttel, akkor a hajdinalisztet érdemes magasabb sikértartalmú liszttel elkeverni.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!