Nemcsak lisztérzékenyeknek ajánlott az egyre népszerűbb hajdina

Európa szinte összes konyhájában gyakorta főzött növény a 21. század népbetegségének, a lisztérzékenységnek köszönhetően jött újra divatba.

null

A középkori Európában fényes karriert futott be a hajdina. A 16. századtól egészen a 18. századig Nagy-Britannia első számú, leggyakrabban termesztett növénye volt, előszeretettel használták takarmányként, főleg tyúkokat és szarvasmarhákat etettek vele. Az állattartás mellett az emberek élelmezését is remekül meg lehetett oldani ezzel a növénnyel. Az ínségesebb időkben, amikor nem termett elég búza, némi hajdinaliszttel pótolták, lazították fel a rendes kenyérlisztet, sőt  hajdinalisztből kezdtek el sütni.

A hajdina a hollandoknak köszönhetően jelent meg az Újvilágban. A holland telepesek vitték magukkal, és a Manhattan környékén élő holland kolóniában főztek-sütöttek először vele. A polgárháborút követően elterjed az egész országban.

Egészséges hajdina

A rebarbarával és sóskával rokoni kapcsolatban álló hajdina nem véletlenül futott be szép karriert, s vált igen fontos alapanyaggá.

A hajdina zsírmentes, glutént nem tartalmaz, ellenben sok benne a B1-, B2-, C-, és E-vitamin, gazdag fehérjeforrás, emellett cinket, rezet, mangán, magnéziumot és kalciumot is tartalmaz. Jótékonyan hat a koleszterin-szintre és a vérnyomásra, magas rosttartalmának köszönhetően az emésztést is támogatja.

Fotó: Flickr

Mit és hogyan készítsünk hajdinából?

A hajdinát leggyakrabban a rizs alternatívájaként használják. Jól megállja a helyét köretként, levesbetétként. Töltelékeket lazíthatunk, salátákat gazdagíthatunk vele. Reggeli kásának is kiváló, hajdinakása alapokon nyugvó pohárdesszerteket is készíthetünk belőle.

A hajdina főzése egyszerű. Az alaposan megmosott háromszög formájú magokat kétszeres vízben, fedő alatt pároljuk, amíg meg nem puhulnak. A hajdina jól fűszerezhető, érdemes a főzővizet enyhén sózni és ízlés szerint fűszerezni. Kifejezetten jól megy a bazsalikom és a majoránna íze a hajdinához. Ha édességet készítünk belőle, akkor érdemes mézzel ízesíteni.

A hajdinát gyakorta használják liszt formájában is, ebből a lisztből készül a francia hajdinapalacsinta a galette, és az oroszok oly népszerű blinije.

A hajdinalisztet búza- vagy rozsliszttel keverve kenyérfélékhez, pékárukhoz lehet használni, valamint ételek sűrítésére is alkalmas. Ha kenyérfélét kívánunk sütni a liszttel, akkor a hajdinalisztet érdemes magasabb sikértartalmú liszttel elkeverni.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.