Egymilliónál is többen halnak meg évente az antibiotikum-rezisztencia miatt

A WHO adatai szerint 2021-ben világszerte 7,7 millió ember halt meg bakteriális fertőzésben.Több mint 1,1 millió haláleset közvetlenül az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciának tulajdonítható. A témában Rusvai Miklós virológus professzor válaszolt lapunk kérdéseire.

2025. 10. 17. 5:40
illusztráció Fotó: Shutterstock/Kateryna Kon
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A WHO elemzői több mint száz országtól érkezett mintegy 23 millió adatot vizsgáltak. Yvan Hutin, a WHO illetékes osztályának igazgatója elmondta, hogy a kutatáshoz nyolc, gyakori – például húgyúti, gyomor-bélrendszeri vagy vérárambeli – fertőzést okozó baktériumot vizsgáltak meg. Kiderült, hogy az E. coli baktériumok több mint negyven százalékánál és a K. pneumoniae baktériumok 55 százalékánál a szokásos antibiotikumok már nem hatnak. Afrikai országokban azonban ez az arány esetenként a hetven százalékot is meghaladhatja. Egyéb antibiotikumok esetleg hatnának, de azok drágábbak, és sok fejlődő országban nem állnak rendelkezésre – írta az MTI.

A WHO a különböző baktériumokat többféle antibiotikummal kapcsolatban vizsgálta meg. A kutatás szerint 2018 és 2023 között a rezisztencia több mint negyven százalékuknál nőtt, a baktérium–antibiotikum kombinációtól függően évente 5–15 százalékkal – tájékoztatott az MTI.

 

Egyes baktériumok különösen könnyen válnak rezisztenssé

Megnehezíti a helyzetet, hogy vannak olyan betegségeket előidéző kórokozók, amik hajlamosabbak a rezisztenciára, míg van olyan, ami képtelen rá. Például az orbánc baktériuma nem képes antibiotikum-rezisztenciát kialakítani, ugyanakkor a maláriát előidéző egysejtű parazita vagy a tuberkolózis baktériumának egyes típusai nagyon is hajlamosak ellenállóvá válni – magyarázta Rusvai Miklós.

 

Versenyt futnak az idővel a tudósok az új gyógyszerekért

A másik aggodalomra okot adó probléma, hogy az elmúlt hatvan-hetven évben annyira intenzíven folytak a kutatások az antibiotikumok kapcsán, hogy amit csak lehetséges volt, már felfedezték – osztotta meg Rusvai doktor. Az olyan új készítmények kutatása több évbe is telhet, amikkel szemben még nem alakult ki a rezisztencia.

A szakember azt javasolja, hogy 

köhögés, láz, megfázás, rossz közérzet esetén semmiképpen se kérjünk azonnal antibiotikumot. 

A vírusok ellen a legjobb gyógymód az ágynyugalom, a pihenés, a sok mézes tea és a tüneti szerek alkalmazása. Ezeknek a segítségével általában öt napon belül elmúlik a megfázás. Ha mégis kialakul valamilyen tüdőt vagy arcüreget érintő szövődmény, csak akkor válik szükségessé az antibiotikum használata.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.