Egymilliónál is többen halnak meg évente az antibiotikum-rezisztencia miatt

A WHO adatai szerint 2021-ben világszerte 7,7 millió ember halt meg bakteriális fertőzésben.Több mint 1,1 millió haláleset közvetlenül az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciának tulajdonítható. A témában Rusvai Miklós virológus professzor válaszolt lapunk kérdéseire.

illusztráció Fotó: Shutterstock/Kateryna Kon

– Az antibiotikum egy olyan hatóanyag, amit különböző élőlények termelnek, legtöbbször baktériumok hozzák létre más baktérium ellen – mondta a Magyar Nemzetnek Rusvai Miklós virológus professzor. Az első antibiotikum a penicillin volt, amit egy penészgomba termel, és ennek a felfedezéséért Alexander Fleming Nobel-díjat kapott 1945-ben. 

Az antibiotikum lényege, hogy a mikroorganizmusok a környezetükben olyan anyagokat választanak ki, amik más mikroorganizmusok szaporodását vagy életfeltételeit meggátolják. Emiatt ezeket különböző fertőző betegségek gyógykezelésére lehet használni.

– Az antibiotikum-rezisztencia ugyancsak a mikroorganizmusoknak a védekező mechanizmusához kapcsolódik, mert ezáltal megtanulják feldolgozni, lebontani ezeket a más mikroorganizmus által termelt antibiotikumokat, vagy úgy alakítják át a saját anyagcseréjüket, hogy mégis életképesek maradjanak a gyógyszer jelenlétében is – magyarázta a szakember.

 

Évtizedekig nem tudták, hogy rezisztenciát okozhat a túlzott használat

– A hatvanas években fedezték fel az antibiotikum-rezisztenciát, de sajnos addig gátlástalanul használták ezeket a gyógyszereket, mert nem volt tudomása róla senkinek, hogy ez milyen súlyos bajt okozhat. Például a mezőgazdaságban hozamfokozóként vagy az embereknél teljesítményfokozóként is alkalmazták. Ezzel azoknak a mikroorganizmusoknak az elszaporodását segítették, amik már eleve hajlamosak voltak arra, hogy ezeket a más mikroorganizmus által termelt antibiotikumokat lebontsák. Ráadásul a rezisztens baktériumok tovább tudják adni a rezisztencia információját. Tehát az antibiotikum-rezisztencia fertőző – mondta Rusvai Miklós.

 

Mára minden hatodik fertőzés ellenáll a gyógyszernek

A 2000-es évek óta korlátozzák az antibiotikumok felhasználását, de a szigorítások ellenére is gyorsan növekszik a baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája világszerte. Mára már minden hatodik megerősített fertőzést olyan kórokozók okoznak, amelyek ellenállnak az antibiotikumoknak – figyelmeztetett hétfőn bemutatott tanulmányában az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A WHO elemzői több mint száz országtól érkezett mintegy 23 millió adatot vizsgáltak. Yvan Hutin, a WHO illetékes osztályának igazgatója elmondta, hogy a kutatáshoz nyolc, gyakori – például húgyúti, gyomor-bélrendszeri vagy vérárambeli – fertőzést okozó baktériumot vizsgáltak meg. Kiderült, hogy az E. coli baktériumok több mint negyven százalékánál és a K. pneumoniae baktériumok 55 százalékánál a szokásos antibiotikumok már nem hatnak. Afrikai országokban azonban ez az arány esetenként a hetven százalékot is meghaladhatja. Egyéb antibiotikumok esetleg hatnának, de azok drágábbak, és sok fejlődő országban nem állnak rendelkezésre – írta az MTI.

A WHO a különböző baktériumokat többféle antibiotikummal kapcsolatban vizsgálta meg. A kutatás szerint 2018 és 2023 között a rezisztencia több mint negyven százalékuknál nőtt, a baktérium–antibiotikum kombinációtól függően évente 5–15 százalékkal – tájékoztatott az MTI.

 

Egyes baktériumok különösen könnyen válnak rezisztenssé

Megnehezíti a helyzetet, hogy vannak olyan betegségeket előidéző kórokozók, amik hajlamosabbak a rezisztenciára, míg van olyan, ami képtelen rá. Például az orbánc baktériuma nem képes antibiotikum-rezisztenciát kialakítani, ugyanakkor a maláriát előidéző egysejtű parazita vagy a tuberkolózis baktériumának egyes típusai nagyon is hajlamosak ellenállóvá válni – magyarázta Rusvai Miklós.

 

Versenyt futnak az idővel a tudósok az új gyógyszerekért

A másik aggodalomra okot adó probléma, hogy az elmúlt hatvan-hetven évben annyira intenzíven folytak a kutatások az antibiotikumok kapcsán, hogy amit csak lehetséges volt, már felfedezték – osztotta meg Rusvai doktor. Az olyan új készítmények kutatása több évbe is telhet, amikkel szemben még nem alakult ki a rezisztencia.

A szakember azt javasolja, hogy 

köhögés, láz, megfázás, rossz közérzet esetén semmiképpen se kérjünk azonnal antibiotikumot. 

A vírusok ellen a legjobb gyógymód az ágynyugalom, a pihenés, a sok mézes tea és a tüneti szerek alkalmazása. Ezeknek a segítségével általában öt napon belül elmúlik a megfázás. Ha mégis kialakul valamilyen tüdőt vagy arcüreget érintő szövődmény, csak akkor válik szükségessé az antibiotikum használata.