A főkötők mintavilágát dolgozzák át a battonyai asszonyok

A battonyai könyvtár péntek délután is megtelt érdeklődőkkel, érintettekkel, hiszen az Országos Könyvtári Napok keretében a könyvtári legeket jutalmazták. Boros Csaba polgármester adta át a legidősebb olvasónak, Molnár Mihálynénak az ajándékot, valamint a legtöbbet olvasónak, Putnoki Jánosnénak és Trájer Istvánnénak. A legrégebben beiratkozott olvasó: Palkó Lajosné. A legfiatalabb olvasók: Dohor Emili és Kiss Dóra.

A könyv a lélek orvossága című, online olvasási játék díjazottja Nagy Istvánné lett. Az Olvastad már? kreatív könyvajánló játék díjazottja Feczkó Zsuzsanna, a Magdu Lucian Román Általános Iskola tanulója lett. A kölyökolvasó játéké pedig Besenyei Zsófia és Marosin Bella, mindketten a Battonyai Két Tanítási Nyelvű Szerb Általános Iskola és Óvoda diákjai.

[gallery ids="8787158,8787161,8787164,8787167,8787170,8787176"]

Az ünnepi pillanatoknak méltó környezetet adott egy pénteken megnyitott kiállítás, mégpedig az Aranyszál kézimunka szakkör tagjainak a munkáiból válogatott tárlat. A szakkör a Battonyai Városi Könyvtár keretei között tevékenykedik, az asszonyok igyekeznek maguk köré vonzani olyan fiatalokat, akik kedvet éreznek ehhez az értékmegőrző tevékenységhez és szívesen csatlakoznak kis közösségükhöz. Battonya polgármestere is kiemelte, a szellemi kulturális örökség egyik eleme a hagyományos kézműves termékek előállításához szükséges tudás és készség. A népi kézművességnek mindig is nagy szerepe volt és van a település életében.

– Ma mindannyiunknak fontos a még fellelhető helyi értékek összegyűjtése, megőrzése, és a következő generációknak való továbbadása. Az egymás mellett élő generációk együtt képesek a tárgyalkotó művészet újbóli felélesztésére, az együtt élő nemzetiségek hagyományos szokáskultúrájának, és egyben a tárgyi, kézműves kincseinek átörökítésére – emlékeztetett a városvezető, majd arról beszélt, hogy 2018-ban a Használható hagyományok – népi kézműves tudás átadása a dél-alföldi régióban című pályázat lehetőséget nyújtott a helyi közösség azon tagjai számára, akik érdeklődtek a hímzés iránt, hogy megismerkedjenek a különböző öltéstechnikákkal, különböző tájegységek hímzőkultúrájával, illetve a Battonyán élő szerbek textilgyűjteménye alapján megtanulják a kartonalapú aranyhímzés varrásának technikáját. A hímző szakkör kiváló oktatókkal dolgozhatott együtt a pályázat ideje alatt. A hímző szakkör vezetője Illés Károlyné népi iparművész, a népművészet mestere volt.

A foglalkozásokon részt vevők a hímzés gyakorlati ismeretei mellett a különböző tájegységek elméleti alapismereteivel is megismerkedtek. (Békés megyei hímzés, dél-alföldi hímzés, szerb kartonalapú aranyhímzés). Azóta is szorgalmasan gyűjtögetik a tudást, a tapasztalást.

Egyszerű munkadarabokat készítettek, amelyek majd különböző funkcióval rendelkező tárgyakká váltak. A megjelentek érdeklődése és lelkesedése mintaértékűvé vált. Megismerkedtek a dél-alföldi gyapjú hímzésével, a Békés megyei szűcshímzéssel. A Battonyán található kapice-főkötő kartonalapú aranyhímzés öltéstechnikájával való találkozás és az öltéstechnika elsajátítása külön kihívást jelentett több résztvevőnek. E különleges technika megtanulásában nagy segítséget jelentett Brczán Éva hímzőoktató gyakorlati tapasztalata, aki a deszki szerb főkötők már feldolgozott anyagának bemutatása alapján tanította meg a kartonalapú aranyhímzést.

A kis közösség 2019-ben sem tétlenkedett: a Csoóri Sándor Alap pályázatán forrást nyertek a további munka, tanulás folytatására. A szakkör vezetője, Puskás Magdolna irányításával új tájegységek öltéstechnikájával és mintavilágával ismerkedtek: a baranyai horvát főkötő motívumkincsét újragondolva Illés Károlyné vezetésével csodálatos díszpárnákat készítettek. Megtanulták az Észak-Magyarországról származó, a szlovák határ mellett fekvő Gömör településhez köthető gömöri csomós hímzést. Megismerték a komádi hímzést – számolt be a Beol.hu.

Élvezettel készítik csodáikat

Volt, aki a főkötők motívumait, ornamentikáját felhasználva készített bársonykötőt, mellényt, blézert, színházi táskát, szemüvegtokot. Volt, akiket baranyai főkötőminták ejtettek rabul, és gyönyörű díszpárnákat alkottak. Volt, aki a szerb fehérhímzés motívumait álmodta blúzra. A komádi minták firhangra, párnára, szalvétákra kerültek. A békés megyei hímzések terítőkre, kis zsákokra, párnákra. A gömöri hímzések párnán és ékszertartó zsákokon is láthatók. A szakkörben 13 éves kortól 66 éves korig tevékenykednek a lányok, asszonyok. Péntekenként a battonyai könyvtárban jönnek össze. Ahogy ők fogalmaznak: élvezettel készítik csodáikat.