A zene világnapja Bartók és Kodály hazájában

Összefoglalónkban arról olvashat, hogy hogyan ünnepeltünk az ország különböző vidékein.

null

Zenekapu nyílt Körösladányban

Az eseményen a Kimegyek a doberdói harctérre című népdal is elhangzott, mely a településen gyűjtött leghíresebb nóta, de verselés, citerazene, dal, ének, operett sláger, és komolyzene is volt. A zene világnapja alkalmából tartott műsor után a résztvevők megkoszorúzták a Bartók Béla emléktáblát.

Boruzsné Szatmári Erzsébet, az egyesület elnöke elmondta: a Körösladányi Helytörténeti Gyűjtemények Házának udvarán megtartott programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta, a helyszín apropóját pedig az adta, hogy Bartók Béla a településen is gyűjtött népdalokat, amire az épületen egy emléktábla hívja fel a figyelmet – számol be róla a beol.hu cikke.

A Rezeda citerazenekar és a Körösladányi Őszikék dalköre. Fotó: Békés Megyei Hírlap

– Különböző generációk találkozásával egy értékteremtő, értékátadó rendezvényt szerveztünk „Zenék kapuja” címmel. Ezzel arra utalunk, hogy a kapu nyitva áll a komolyzene-, a népzene-, és a népdalkedvelők előtt is. Összességében egy olyan kezdeményezés, amelyben minden generáció, többféle zenei műfajokban mutatkozik meg – részletezte Boruzsné Szatmári Erzsébet.

A zene világnapja Hódmezővásárhelyen

A zene világnapja alkalmából a Szeretem Vásárhelyt Egyesület a szombat délutáni piacon szervezett programot.

Különleges térzene koncerttel várták az érdeklődőket, ahol a Szeged Trombone Ensemble együttes lépett fel. A tehetséges fiatalokból álló gárda fennállásuk óta számos koncertet adott hazánkban és külföldön egyaránt – írja a delmagyar.hu.

Meglepetéskoncert a vásárhelyi piacon – Szeged Trombone Ensemble. Fotó: Kovács Erika

A Kisalföld.hu munkatársa egy győri zeneszerzővel, Kovács Zoltán „Kó”-val beszélgetett

– Emlékszik, mikor találkozott legelőször a muzsikával?

– Egerben születtem, gyerekkorom nagy részét pedig az egri bazilika karzatán töltöttem. Anyai nagyapám és édesapám ugyanis a miséken orgonáltak. Zenei pályafutásom így mondhatni, eleve elrendeltetett. Első hangszerem a középső bátyám miatt mégis a hegedű lett, de aztán gyorsan a billentyűknél találtam magam. Otthon volt egy zongoránk, így tizenkét éves korom körül édesapám már megtanított a zeneelmélet és a zongorázás alapjaira.

– Több mint negyven éve, hogy Győrbe költözött. Itt hogyan alakult zenei karrierje?

– Győr az otthonom 1977 óta. Első hivatalos zenetanárom, Oláh Margit révén ebben a városban kezdtem meg zongoraóráimat. Felvételt nyertem a győri konziba 1987-ben, majd onnan a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora és zeneszerzés szakára. Itt aztán már magával ragadott a muzsika szépsége, a zeneszerzés, szolfézs, zeneelmélet, hangszerelés. A különböző korok, zenei irányzatok, a reneszánsz és a barokk muzsika harmóniáinak és szólamainak működését, stílusjegyeit sajátíthattam el. Petrovics Emil és Vajda János osztályában szereztem zeneszerzői diplomát, de közben már voltak komolyabb munkáim.

– Zenét szerzett inkább vagy muzsikált?

– Igazából mindkettőt. Egy nagy sikerű tv-show-ban billentyűztem a győri Tea zenekarban, és a legendás Cserháti Zsuzsa új albumának hangszerelését végeztem. Emellett voltak még tévés munkáim: szignálokra, főcímzenékre, reklámzenék komponálására kaptam felkéréseket. Később nagyobb lélegzetű kortárs szerzeményeim, szimfonikus művek, kamaradarabok, illetve szólódarabok is megszólalhattak a Művészetek Palotájában és a Zeneakadémián. Szerzeményeim eljutottak többek között Franciaországba, Németországba, Kanadába, az Egyesült Államokba, Japánba. A zenében valójában éppen ez a csodálatos, hogy egyetemes, nemzetközi nyelv, azaz az egyvonalas C hang a világon mindenütt egyvonalas C.

A zene világnapján játszottak a győri filharmonikusok. Fotó: Huszár Gábor

– Kik a kedvenc klasszikusai, akik inspirálják?

– Hosszan sorolhatnám a neveket, mert rengeteg van. Bach, Händel, Mozart, Wagner, Debussy, Liszt, Bartók, Kurtág György, Ligeti György… A magyarok különösen nagy hatással vannak rám. Ezenfelül vallom, hogy a népzene – számomra a magyar népzene – minden muzsika alapja. Amint leülök a zongora elé, jószerivel a billentyűk inspirálnak, természetesen a személyes emóciókkal együtt megszólaltatják bennem a belső zenei motivációt.

– Mivel telnek egy zeneszerző hétköznapjai?

– Csak ahogyan bárki másé is: munkával. Egy győri zeneiskolában zongoraórákat adok, amit nagyon szeretek. Van egy kiváló muzsikusokból verbuvált zenekarom Budapesten, a Fairy Garden, amely saját szerzeményeimet szólaltatja meg improvizatív kortárs populáris műfajban. Ezenfelül persze komponálok, sokfelé zenélek, főként az általam nagyon kedvelt jazz műfajban.

Fotó: Huszár Gábor

A teljes cikket és a győri filharmonikusok koncertjén készült képgalériát megtekintheti a kisalföld.hu oldalon.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.