Ez a csopaki építészeti emlékünk ma is épen áll

A csopaki épület nem rejtőző, szabadon megcsodálható, benne pedig a Balaton-felvidék őrzői tevékenykednek.

null

Hívhatjuk őket villáknak vagy kastélyoknak, mindenképpen az építészet olyan kis kincseiről van szó, amelyek története sok érdekességet rejt. Ne hatalmas uradalmi épületeket képzeljünk el, ahol egykor szolgasereg leste a gazdák minden kívánságát. Az épületek némelyike nincs tökéletes állapotban, némelyikben laknak, van amelyik üresen áll, műemlék vagy éppen egy múzeumnak ad otthont. Ez a csopaki épület nem éppen rejtőző, szabadon megcsodálható, falai között pedig a Balaton-felvidék hűséges őrzői tevékenykednek.

1957-ben az épületben a Megyei Csecsemőotthon működött
Fotó: Bauer Sándor / Fortepan

Az Angolkisasszonyok Apácarend egy tanítórend volt, akiket Ranolder János püspök hívott Veszprémbe. Az ő nyaralójuk volt ez az épület, amely egy épületegyüttes részeként 1910-ben épült Csopak közepén egy 3 és fél holdas területen, a fürdőtelep és az ó-falu között. Az Angolkisasszonyok által használt épület fel volt szerelve istállókkal, pincével, teheneket tartottak itt, szőlőt műveltek, kapáltak és kötöztek, vagyis a tanítónők nem csak nyaraltak, hanem dolgoztak is. A gyümölcsöt, bort lovaskocsival vitték Veszprémbe.

Sokszor gyerekeket is nyaraltattak, és a kert végében paplak állt, a kápolnában naponta szentmise volt, így nyáron sokan oda jártak misére.

Az államosítás után 1950-től Megyei Csecsemőotthonként működött, és mivel a kórházban elhagyott babákat gondozták itt, ráragadt a “Gyerekgyár” csúfnév.

1976-tól értelmi fogyatékosok gyermekotthona volt a kilencvenes évekig, majd 2005-től a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága költözött be. Az épülethez be lehet menni, a körülötte fekvő hatalmas kertben tanösvényt találunk. Itt egymagunkban is sétálhatunk, de egy rövid vezetett túrára is benevezhetünk, ahol érdekességeket tudhatunk meg a környék élővilágáról.

Az épület mögött tanösvény, pihenőpadok és csendes kert-hangulat várja az idelátogatókat
Fotó: Szücs Ildikó

Ranolder püspökről ismeretes, hogy nem csupán székhelyén – Veszprémben – tartotta fontosnak a nőnevelést, hanem az egész egyházmegyében. Ezért vett birtokot Csopakon, Badacsonyban, a Somlón és Hegyalján is, ahol többek között szőlőnemesítéssel és bortermeléssel is foglalkozott. Úgy tartotta, hogy a szellem haladásának egyik pillére az anyagi jólét.

A veszprémi intézetben minden társadalmi rétegből fogadták a lánygyermekeket, egészen az angolkisasszonyok betelepítéséig, vagyis 1860-ig. Majd az újabb iskola megnyitásával az volt a célja, hogy a jobb módú családok gyermekeinek oktatásával az angolkisasszonyok foglalkozzanak, így az irgalmas nővéreknél több hely a szegényebb sorsúak számára.

Ma a Balaton Felvidéki Nemzeti Park csopaki igazgatósága működik a 110 éves épület
Fotó: Szücs Ildikó

A püspök felismerte, hogy a balatoni vidékek anyagi jólétét a bortermelés is megalapozhatja, ezért például oltványokat osztott a vidék lakosságának, ingyen. A somogyi és zalai tájakon, ahol ennek híján voltak, malmokat alapított. Jótékonykodásának része volt az is, hogy minden nap ételt osztott a székváros szegényei számára, méghozzá saját palotájában.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

A Balaton-felvidék egy régi kincse: Sümeg vára

Az ország egyik legszebb középkori erődje a Balaton-felvidék szívében található, és kihagyhatatlan kirándulóhely az év bármely szakában. Bár a Balatontól bő 20 kilométerre található, Sümeg Vára mégis megér egy látogatást, hiszen falai között valóban visszacsöppenhetünk a középkor hangulatába.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.