Ideiglenes otthonba menekült a beregszászi gimnázium

A napokban ünnepélyes keretek között avatták fel Tarpán a cseh megszállás elől oda menekült Beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnázium emléktábláját.

Az avatóbeszéd után dr. Szöllősy Tibor, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumának tagja felolvasta Szabó Árpád, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium igazgatója levelét, majd dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő, Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke és Szécsi Szabolcs, Tarpa polgármestere mondott beszédet.

VÁLSÁGOS IDŐSZAK

Az idén 125 éve annak, hogy 1895. szeptember 15-én megnyitotta kapuit a Beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnázium I. osztálya 66 tanulóval. 1902-ben azokon a telkeken, amiket a város vásárolt, közadakozásból felépült egy korszerű, impozáns új épület, amely méltó otthont adott a felnövekvő tanulóifjúságnak.

A XX. század tragédiái azonban derékba törték a gimnázium sorsát is. Történetének egyik legválságosabb időszaka volt az első világháború és az éppen 100 éve aláírt trianoni békediktátum. 1919 júliusában már megszállták Beregszászt a cseh csapatok, és az új hatalom a gimnázium működését beszüntette. Decemberben szlovák igazgatóság vette át a tanintézményt, új tanárokat neveztek ki, a régieket hűség­eskü letételére kötelezték, azt azonban szinte kivétel nélkül mindenki megtagadta, inkább vállalva az elbocsátást.

1920 márciusában csak a VII. és VIII. osztályban indult meg a tanítás a magyar diákok számára, az iskolát ruszin gimnáziummá szervezték át, amelyben évfolyamonként egy-egy magyar osztály lehetett. Ekkor történt meg, hogy az elbocsátott tanárok a csonka Bereg vármegye területére mentették át a magyar gimnáziumot.

MEGPECSÉTELTÉK A SORSÁT

Az iskola hivatalos elnevezése ez lett: a Tarpán működő Beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnázium. A képzést a közoktatási kormányzat később Fehérgyarmatra költöztette.

– Az 1938-as bécsi döntés után egy rövid időre visszatérhetett otthonába a beregszászi gimnázium, de a második világháború, majd a szovjet bevonulás megpecsételte a sorsát. 1944-ben a tanintézmény megszűnt létezni, és évtizedekig úgy tűnt, örökre. A főgimnázium épületében mindmáig ukrán középiskola és gimnázium működik.

– Ugyan ki gondolta volna akkor, hogy valaha is folytatódhat Beregszászban a magyar nyelvű gimnáziumi képzés? Ugyan ki gondolta volna akkor vagy az azt követő évtizedekben, hogy a megingathatatlannak hirdetett hatalmas Szovjetunió egyszer darabjaira esik szét? És mégis megtörtént!”

AZ ALAPKÖVET LETETTÉK

– Az 1980-as évek változásainak, egy csapat elszánt magyar ember küzdelmének és a magyar állam támogatásának köszönhetően 1991. szeptember elsején 51 tanulóval újra megnyithatta kapuit a Beregszászi Magyar Gimnázium, amely újabb hosszas küzdelmek árán ma már büszkén viselheti Bethlen Gábor fejedelem nevét.

– Igaz, hogy csak az egykori gimnázium fiúkollégiumának épületében működhetünk, amely szűkös volta miatt nem méltó a tanintézmény küldetéséhez. Igaz, hogy 16 éve letettük egy új épület alapkövét, és a hangzatos ígéretek ellenére még ma sem épült meg az új szárny – írta Szabó Árpád.

A teljes cikket az alábbi linkre kattintva tekinthetik meg.