Jövő nyárra újra régi fényében fog ragyogni Regéc vára

Jövőre készülhet el Regéc várának a jelenleg zajló hagyományos építési technológiát alkalmazó rekonstrukciója.

null

A Regéc várába 10-15 évvel ezelőtt is megérte kirándulni, hiszen a romok közül kitekintve a magával ragadó zempléni panorámába feledkezhettünk bele. Ma azonban már nehéz eldönteni, hogy az ember a táj vagy az újjászülető vár felé fordítsa-e tekintetét.

Regéci címere
Fotó: Marle Tamás

A látványos fejlődés már a faluba begördülve érzékelhető, ugyanis a település szívében látogatóközpont fogadja a turistákat. Egy háromdimenziós film segítségével bárki megismerkedhet a vár izgalmas történetével, majd megtekintheti a Rákócziakról készült, igényesen összeállított kiállítást.

A hegy tetején magasodik a folyamatos rekonstrukció alatt álló vár, felemelő látványt nyújt az újjáépített Öregtorony. Az 1686-ban Habsburg I. Lipót parancsára lerombolt erődítmény a rekonstrukcióknak köszönhetően 2015-ben ismét elérte eredeti magasságát. A négyszintes Öregtoronyban nyílt kiállítótér hűen mutatja be az egykori dicsőséget, a kora újkori hadtörténettől kezdve a várbeli mindennapokig nyerünk betekintést a Rákócziak világába.

Hamarosan visszanyeri XVII. századi formáját.
Fotó: Marle Tamás

A regéci vár a tatárjárás utáni évtizedekben épült. Habár biztos forrásunk nincs arról, hogy ki emeltethette az erősséget, könnyen lehet, hogy első ismert birtokosai az Aba nemzetség tagjai voltak. A család azonban hamar elveszítette zempléni uradalmait a többivel együtt, miután Károly Róbert Aba Amadét és a többi kiskirályt legyőzte.

Regéc a korona tulajdonába került, számos forrásunk tanúskodik arról, hogy következő uralkodónk, Nagy Lajos is többször megfordult a várban. Luxemburgi Zsigmond – aki egyszerre volt magyar király és német-római császár – aztán eladományozta a regéci uradalmat Brankovics György szerb despotának. A következő időkben olyan magas rangú nemesi családok birtokolták, mint a Szapolyaiak, a Serédyek és az Alaghyak, mígnem szemet vetettek rá az Esterházyak és a Rákócziak.

A tervek szerint jövő nyárra készülhet el a jelenleg zajló rekonstrukció.
Fotó: Marle Tamás

Noha először II. Ferdinánd király az Esterházyaknak adta az erősséget, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Habsburgok elleni hadjáratai során kétszer is megostromolta a várat, és második alkalommal már sikerrel járt. Regéc vára innentől kezdve a Rákóczi család birtokát képezte, egészen a Habsburgok várpusztító parancsáig.

Ám hiába rombolták le annyi várunkkal együtt a regécit, hiába hordták szét köveit az elmúlt évszázadokban, az hamarosan visszanyeri XVII. századi formáját. A ter­vek szerint jövő nyárra készülhet el a jelenleg zajló rekonstrukció.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

A regéci várban palotában folytat ásatást a Nemzeti Múzeum

A regéci vár középső várának keleti részét és 16. századi, emeletes reneszánsz palotáját tárja fel a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) jelenleg zajló ásatása.

A „Regéci vár rekonstrukciójának II. üteme az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program” keretében végzett feltárás az MNM régészeinek egyik legfontosabb kutatási területe.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.