Ufó Debrecen felett – a hatvanéves víztorony története

Aki a Dobozi-lakótelepen jár, egészen biztosan szemet szúr neki az ott található, égbe nyúló víztorony. Nem is lehet ez másként, hiszen a monumentális objektum magára vonzza a tekinteteket. Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója a megyei hírportálnak elmondta, a debreceni ufóként is emlegetett masszív, vasbeton szerkezetű létesítmény 40 méter magas, és 12 tartóoszlopon áll, melyek egy 30 méter átmérőjű tányért tartanak. Ez egy 3 ezer köbméter nagyságú, osztott vízterű magaslati tároló, melyben 3 ezer köbméter víz fér el.

A teljes víz és medence 15 millió kilogramm, ami 9 ezer 375 darab négy emberrel teli, vagy közel 10 ezer utas nélküli magyar gyártmányú, japán autó tömegének felel meg.

A tizenkét lábon álló osztott vízterű magaslati tárolóban háromezer köbméter víz fér el
Fotó: Molnár Péter

A víztorony 1963 decemberére épült meg, az akkor csúcstechnológiának számító csúszózsalus módszerrel. Érdekesség, hogy a toronyba csak gyalog lehet feljutni csigalépcsőn, ottjártunkkor ezekből egyik kísérőnk 250-et számolt.

– A víztornyok egy város víz­ellátó rendszerének meghatározó részei. A tároláson túl az az alapfeladatuk, hogy a hálózati nyomást biztosítsák. A magasságuk is fontos, hiszen egy bar 10 méter magas vízoszlopnak felel meg. Mivel ez a víztorony 40 méter magas, ezzel tudjuk biztosítani azt, hogy 4 bar körüli nyomás legyen azon a környéken, melyet ellát. Fontos feladata még, hogy kiegyenlítse a fogyasztás és a szivattyúzás közötti különbséget – ismertette a vezérigazgató.

A szivattyúk szerepe

A szivattyúk meghatározott mennyiségű vizet szállítanak adott idő alatt. A példa kedvéért legyen ez 50 köbméter/óra. De mi a helyzet akkor, ha a fogyasztás több mint 50 köbméter? Ebben az esetben az történik, hogy a tárolóból pótlódik a pluszfogyasztás. Viszont ha ugyanúgy 50 köbméter/ órát nyom a szivattyú, de a fogyasztás kevesebb, akkor a maradék víz „felmegy” a toronyba.

A Dobozi lakótelep feletti „UFO„ hatvan éve magasodik az ott élők fölé
Fotó: Molnár Péter

– Többféle megoldás is létezik a víztornyok kialakításakor, van klasszikus átfolyásos és ellennyomásos is. Ez pedig egy úgynevezett súlyponti típusú víztorony, vagyis a fogyasztás súlypontján helyezkedik el. Debrecenben az 1960-as években megnövekedtek a vízigények, nagy mértékű iparosodás kezdődött. Nőttek a fogyasztások, éppen ezért a vízmű kapacitását is növelni kellett, és szükség volt egy tárolóra. A Dobozi-lakótelep környéke fejlődött ekkor a legintenzívebben, nagy vízigénnyel, éppen ezért célszerű volt a fogyasztás súlypontjába elhelyezni – mondta.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

A magasság igézete

Vajon mi visz rá valakit arra, hogy beköltözzön egy víztoronyba, főként, ha a vasbeton már korrodálódott, az omladozó homlokzat siralmas látványt nyújt? Nem is olcsó mulatság, legutóbb 160 millió forintot kértek el egy víz­toronylakásért. Bár azt nem tudni, pontosan hány ilyen ipari műtárgy áll még az országban, azt igen, hogy néhányukat már hasznosították: van köztük őrtorony, múzeum, tárgyaló, de akad csillagvizsgáló is.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.