A múzeum, ahol összeér a zalai népművészet múltja és jelene

A keszthelyi Balatoni Múzeum új néprajzi látványtárában szinte nem lehet betelni az élményekkel.

null

A múzeum 11 ezer darabos gyűjteménye több nagy egységre tagolható, vannak textilek, kerámiák, mesterségekhez köthető tárgyak, jelentős a pásztorélettel kapcsolatos kollekció, s a hajdani mesterségek lenyomataként akad bőséggel például míves mézeskalács-ütőfa, de vannak háztartási eszközök, gyerekjátékok, gabonatároló edények is.

Az intézmény ma már elsősorban a keszthelyi járás értékeit gyűjti, ám eredetileg, az 1800-as évek végétől az egész Balaton, sőt a történelmi Zala vármegye „felségterületnek” számított.

– A 11 ezer leltározott darabból most mintegy ezer tárgy került a látványtárba, ami folyamatosan bővül, mivel ez gyakorlatilag egy látogatható raktár, ahol munka folyik, ezért nem is nevezzük kiállításnak, hisz’ ez sosem lesz kész – fogalmaz Gyanó Szilvia néprajzkutató, a gyűjtemény kurátora.

Az új élményteret 65 millió forintból a Balatoni Múzeum belső udvarán alakították ki, kupolával és galériával, közösségi és múzeumpedagógiai foglalkoztató helyszínt is létrehozva. A munkát segítette a tavaszi vírushelyzet: az akkor bezárt intézményben volt elég hely és idő tisztítani és konzerválni a tárgyakat, így hihetetlen ütemben haladtak a szakemberek.

Ha az ember többszintes sétára indul, sok mindent megtudhat szűkebb pátriájáról; a néprajzi kalandozásban ezúttal Gyanó Szilvia volt segítségünkre, aki 2002 óta gondozza a múzeum gyűjteményét. Persze, a szívének kedves tárlóknál kezdtük az ismerkedést.

– A pásztorfaragások érdekes, letűnt korba vezetnek, s picit ott van rajtuk a betyárvilág vadregényes emléke is – mutat az egyik üvegszekrényre a néprajzkutató. – Kedvenceim a XIX. század közepi spanyolozott darabok. Ekkoriban jelent meg egy kis művészeti öntudat az egyszerű emberek körében is, és a pásztorok szerény körülmények között és módszerekkel nagyon szép alkotásokat hoztak létre. A népművészet ezekben érte el egyfajta csúcspontját.

A gyöngyös kontyok gazdag sereglete is megér egy misét s némi időt. Ezek főként a Kis-Balaton környékén élő asszonyok viseletéhez tartoztak a XX. század elején-közepén.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Világrekordra törnek Székelyudvarhelyen

Egy székelyudvarhelyi fotós a fejébe vette, hogy megmenti a jövőnek a népek viseleteinek kincsestárát. Eddig kétezer népi viseletet fotózott le világszinten, amelyet egy erre a célra létrehozott, Geofolk nevű adatbázisban fognak bővíteni különböző módszerekkel. A gyűjtemény egy részéből lehengerlő ízelítőt adott szabadtéri kiállításával Székelyudvarhelyen. Dávid Botonddal beszélgettünk.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.