Mi a titka a Szinva-völgyében magasodó Molnár-sziklának?

Régmúlt tragédia miatt állhat az országútról is látható fakereszt a Szinva-völgyi szikla tetején.

null

Alsó-Hámor fölé magasodik az a sziklaszirt, a Molnár-szikla, amelynek csúcsán már az 1800-as évek óta fakereszt áll. Honnan ered a szikla neve, és miért van rajta a kereszt? – erre kerestük a választ.

Több mint százötven éve foglalkoztatja a történet az embereket. Újságcikk is beszámolt róla:

a vízimalom molnárlegénye szemet vetett a csinos molnárnéra, de ő szerelmét nem viszonozta, ezért a legény fájdalmában levetette magát a malom fölé magasodó szikláról.

Mégsem ez a történet maradt meg a miskolciak emlékezetében – olvasható Reiman Zoltán helytörténeti blogjában. – A Molnár-szikla eredetéhez kapcsolódik még egy legenda, és ez a legismertebb.

A Molnár-szikla
Fotó: Ádám János

A szigorú molnár lányáról és a fiatal molnárlegényről szól. A két fiatal egymásba szeretett, de a lány apja megtiltotta szerelmüket. A leánykérőt így az öreg molnár kiutasította, de vele együtt a lány is eltűnt. A halált választották: összeölelkezve vetették magukat a mélységbe.

Több eredettörténet létezik, melyek különböző könyvekben, újságokban, internetes oldalakon és nem mellékesen a helyiek szájhagyományában élnek tovább.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

A szeretet kőbe vésett szimbólumai: a balatonudvari kőszivek

Az északi part mesés kis falujának, Balatonudvarinak egyik ismertetőjegye a műemléktemetőben található régi, szív alakúra faragott sírkövek: a kőszívek. Vagy inkább almát formáznak? A legenda egy hősszerelmesről szól, de tekintve a régi korok hagyományait, szív és alma formát is bele lehet látni az épen maradt sírkövekbe.

„Dúl Jánosnak hívták a legnagyobb balatonudvari halászbokor gazdáját. Híres volt ez az ember, nemcsak óriási erejéről, hatalmas alakjáról, félrőfös bajuszáról, de híres volt jó halászszerencséjéről, s talán elsősorban szép leányáról, a kis Halász Veronkáról. Így nevezték el a gazda leányát, mert már kicsiny gyermekkorában különös hajlandóságot mutatott a halászok szép mestersége s a nagy víz iránt”

– Így kezdi a Kőszívek című meséjét Lipták Gábor Aranyhíd című könyvében, amelyben a Balaton környéki legendákat és mítoszokat írja le.

A történet szerint a kislány sokáig kérlelte apját, hogy vele mehessen csukázni, a tapasztalt halász azonban veszélyesnek tartotta a csukázást egy ilyen apró lány számára. Végül mégis engedett az aranyhajú, aranyszavú kislánynak.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.