Mi a titka a Szinva-völgyében magasodó Molnár-sziklának?

Alsó-Hámor fölé magasodik az a sziklaszirt, a Molnár-szikla, amelynek csúcsán már az 1800-as évek óta fakereszt áll. Honnan ered a szikla neve, és miért van rajta a kereszt? – erre kerestük a választ.

Több mint százötven éve foglalkoztatja a történet az embereket. Újságcikk is beszámolt róla:

a vízimalom molnárlegénye szemet vetett a csinos molnárnéra, de ő szerelmét nem viszonozta, ezért a legény fájdalmában levetette magát a malom fölé magasodó szikláról.

Mégsem ez a történet maradt meg a miskolciak emlékezetében – olvasható Reiman Zoltán helytörténeti blogjában. – A Molnár-szikla eredetéhez kapcsolódik még egy legenda, és ez a legismertebb.

A Molnár-szikla
Fotó: Ádám János

A szigorú molnár lányáról és a fiatal molnárlegényről szól. A két fiatal egymásba szeretett, de a lány apja megtiltotta szerelmüket. A leánykérőt így az öreg molnár kiutasította, de vele együtt a lány is eltűnt. A halált választották: összeölelkezve vetették magukat a mélységbe.

Több eredettörténet létezik, melyek különböző könyvekben, újságokban, internetes oldalakon és nem mellékesen a helyiek szájhagyományában élnek tovább.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

A szeretet kőbe vésett szimbólumai: a balatonudvari kőszivek

Az északi part mesés kis falujának, Balatonudvarinak egyik ismertetőjegye a műemléktemetőben található régi, szív alakúra faragott sírkövek: a kőszívek. Vagy inkább almát formáznak? A legenda egy hősszerelmesről szól, de tekintve a régi korok hagyományait, szív és alma formát is bele lehet látni az épen maradt sírkövekbe.

„Dúl Jánosnak hívták a legnagyobb balatonudvari halászbokor gazdáját. Híres volt ez az ember, nemcsak óriási erejéről, hatalmas alakjáról, félrőfös bajuszáról, de híres volt jó halászszerencséjéről, s talán elsősorban szép leányáról, a kis Halász Veronkáról. Így nevezték el a gazda leányát, mert már kicsiny gyermekkorában különös hajlandóságot mutatott a halászok szép mestersége s a nagy víz iránt”

– Így kezdi a Kőszívek című meséjét Lipták Gábor Aranyhíd című könyvében, amelyben a Balaton környéki legendákat és mítoszokat írja le.

A történet szerint a kislány sokáig kérlelte apját, hogy vele mehessen csukázni, a tapasztalt halász azonban veszélyesnek tartotta a csukázást egy ilyen apró lány számára. Végül mégis engedett az aranyhajú, aranyszavú kislánynak.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.