Ritka növényfajokat telepítettek a Csanádi-pusztákba

A cél, hogy az értékes növényfajokat a füvészkertben felszaporítsák és visszatelepítsék a valaha fajgazdag élőhelyekre.

null

A szakemberek célja az, hogy a Körös–Maros Nemzeti Park által kiválasztott értékes löszgyepi növényfajokat (összesen 83-at) a füvészkertben felszaporítsák és visszatelepítsék a valaha fajgazdag élőhelyekre.

Az eddigi években összesen 72 faj 31 ezer 348 egyedét ültették ki, és 250 ezer darab magot vetettek el a Kígyósi-puszta, a Kardoskúti Fehértó és a Csanádi-puszták térségére.

Magokat válogattak

– A magtisztítást, a vetést és a növények üvegházban történő nevelését télen végeztük, míg a tűzdelés és a cserepezés tavasszal és nyáron történt. A legtöbb faj esetében kézi erővel tisztítottuk meg a magvakat a termés többi részétől, igyekeztünk az egészséges magvakat a kártevőkkel fertőzöttektől elkülöníteni. A megtisztított magvak papírzacskóba kerültek, amelyeket fajnévvel, gyűj­­tési hellyel, időponttal és a zacskóba került magok számával láttunk el. Az apróbb, kevés számú mag esetén a számolást nagyító alatt végeztük – mondta el lapunknak Németh Anikó igazgató.

A szaporítóládákba vetett magokból néhány hét alatt kifejlődnek az első palánták
Fotó: Szegedi Füvészkert

Naponta öntöztek

A tárolt magok vetését téglalap alakú, 30-szor 60 centiméteres alapterületű, 7 centiméter magas szaporítóládákban végezték. Földkeverék, mosott homok és füvészkerti komposzt került alulra, majd a kézzel szórt magok takarásaként változó vastagságú homokot és darált kókuszrost keveréket borítottak.

A fénykamrában tartott vetés öntözése napi rendszerességgel történt, mértéke a vetőközegek mindenkori állapotának megfelelően változott.

A teljes, eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Sasszámlálás lesz Jász-Nagykun-Szolnok megyében is

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve péntektől vasárnapig szervezi meg az Országos Sasszinkront, a Magyarországon telelő ragadozómadarak éves számlálását – köztük a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található Hortobágyi Nemzeti Parkban és a Körös–Maros Nemzeti Parkban is.

Magyarország területén a sasfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van, amelyeken legnagyobb számban rétisasok figyelhetők meg, mivel a nem vonuló hazai fészkelőkhöz télen északról érkező egyedek is csatlakoznak.

A második leggyakoribb sasfaj Magyarországon a parlagi sas, amelynek állandó hazai költőállományához a Kárpát-medence országaiból származó egyedek csatlakoznak télre. Ritkaságnak számít ugyan, de minden évben előfordul néhány szirti sas és fekete sas is – olvasható a közleményben.

A felmérésen a sasok mellett valamennyi nappali ragadozómadárfaj és a túzok egyedeit is számba veszik a szakemberek.

Az MME a partnereivel 2004-ben indította el a legfontosabb, részben már évtizedek óta ismert sastelelőhelyek egységes módszertannal és egy időben történő, úgynevezett szinkronfelmérését.

A teljes cikk ITT olvasható el.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.