Száztíz évvel ezelőtt épült fel a soproni Postapalota

A soproni szecessziós Postapalotát a művészettörténészek a magyaros szecesszió egyik legnagyszerűbb soproni alkotásaként emlegetik. A helyiek jól ismerik kapuját, amelyen belépve a város talán utolsó két telefonfülkéjét találhatjuk, és a főterem előterét, ahol húsz éve még hagyományos kisboltok várták a vásárlókat. 110 éve ebben a hónapban kezdték el a palota építését.

A pozsonyi főpostával együtt épült

A szecessziós Postapalota építése Schármár Károly építész irányításával zajlott Orth Ambrus és Somló Emil tervei alapján. Az építészpáros már gyakorlott volt, hiszen a sopronival egyidejűleg épült fel tervük alapján a pozsonyi főposta épülete is – mondta el az épületről dr. Veöreös András műemlék-felügyelő, a győri Széchenyi-egyetem oktatója.

Felirat a szobrokon

1913-ban készült el, a tekintélyt parancsoló épület azonnal Sopron egyik nevezetessége lett. A palota két belső nagy udvara körül elfoglalta a negyvenöt méter széles és száz méter mély telek egészét, amely az építkezés idején még az evangélikus temetővel volt határos (ami akkor még a Líceum, ma a Berzsenyi-gimnázium mögött volt).

Szabó Zoltán postavezető mutatta be a szecessziós stílusú épület szárnyait
Fotó: kisalfold.hu

Az épület homlokzata a kései szecesszió és a historizmus elemeit vegyíti, a belső térben viszont sok szecessziós részlet található. A bal oldali kocsi-, és a jobb oldali közönségbejáró kiemelkedik az épületből, mindkét kapu párkányát szobrok díszítik, amelyek oldalán az építészek neve és a munkálatok ideje olvasható.

A titokzatos sírkő

Dr. Veöreös András szerint különösen értékes a legtöbb soproni által ismert felvételi terem a fényáteresztő mennyezettel és a különleges csillárokkal. Ebben a teremben láthatóak a klasszikus fa postafiókok és az ügyintézők díszes állásai.

– Bár a városban közel ötszáz védett műemlék van – ez hazánkban a vidéki városok tekintetében a legmagasabb szám –, a századforduló környéki szecessziót csak néhány épület képviseli. Ezek közül emelkedik ki a Postapalota

– mondta dr. Veöreös András.

Érdekesség a száztíz évvel ezelőtt megkezdett építkezéssel kapcsolatban, hogy az alapozás során meglepetésre is bukkantak a soproniak. Itt találták meg ugyanis Caius Sextilius Senecio Centurio sírkövét. A lovas dombormű felirata bizonyítja, hogy a város római kori elődjét Scarbantiának nevezték. A síremléket a Soproni Múzeum római kori kőtárában őrzik.

A soproni Postapalota történetét bemutató eredeti cikk IDE kattintva érhető el.