Történelmi pillanat: feltárultak a szovjet fogolytáborok titkai

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója az MTI-nek korábban elmondta: ilyen jellegű információátadásra, mint amilyen az adatbázis átvétele, a magyar levéltárügy történe­tében még nem volt példa. Az adatbázisban 681 955 karton szerepel, azoké, akiket 1941 és 1956 között elhurcoltak a Szovjetunióba. Hozzátette: az egyelőre nem tudható, hogy ez hány magyar embert takar, mert vannak ismétlődő kartonok.

A főigazgató még közölte: az adatok átvételét követő egy éven belül sikerült hozzáférhetővé tenni mindenki számára azokat, ugyanis a múlt csütörtöktől – a kommunizmus áldozatainak emléknapjától – már elérhető, tanulmányozható a következő online felületen: adatbazisokonline.hu/adatbazis/szovjet-taborok-magyar-foglyai.

Ellenőriztük, kipróbáltuk – könnyen át­­tekinthető, lehet böngészni!

Egy karton a sok százezer közül. Mindegyik mögött egy-egy tragikus emberi élet van
Fotó: Délmagyar.hu/Török János

– Azért is nagyon fontos ez, mert nem hallomásokról, kó­­sza hírekről van szó, hanem hivatalos jelentésekről, állami és közigazgatási adatokról – válaszolta kérdésünkre Miklós Péter történész, a vásárhelyi Emlékpont szakmai tanácsadója. Azzal folytatta:

– Így jelentős az esély arra, hogy a családok megtalálhatják, mi történt eltűnt szerettükkel, hol raboskodott vagy végzett borzalmas körülmények között kényszermunkát, egyáltalán, mi lett vele.

Az adatokkal kiegészíthető, közel teljessé tehető a II. világháború és a kommunizmus áldozatainak listája, helyi szinteken is.

A Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár 2019. április 8-i megállapodása alapján került az utóbbiban őr­­zött, a II. világháború alatt és után a Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, internált, illetve letartóztatott, majd a Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartott magyar nemzetiségű személyek, katonák és civilek úgynevezett nyilvántartó kartonjainak digitális másolata a Magyar Nemzeti Levéltár őrizetébe. Tartalmazzák a hadifoglyok vezeték- és keresztnevét, születési adatait, nemzetiségét, a fogságba esés helyét és idejét, a tábor elhagyásának okát és idejét, illetve ha az illető meghalt a táborban, akkor annak időpontját és okát.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Bosszúból dolgoztatták halálra az ártatlan civil honfitársainkat

– Ha a civil lakosság elhurcolását annak következményei felől megközelítve nevezzük meg, akkor tömeges halálozással járó kényszermunkára deportálásnak nevezhetjük a történteket – mondta Bognár Zalán történész, a Gulag- és GUPVI-kutatók Nemzetközi Társaságának elnöke. A kutatóval a holnap kezdődő konferenciájukról, a kommunizmus 21. századi szerecsenmosdatásáról és arról beszélgettünk, hogy mit tudhatunk meg a hétszázezer újonnan digitalizált kartonból.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.