Történelmi pillanat: feltárultak a szovjet fogolytáborok titkai

A megjelent adatbázis az 1941 és 1956 között a Szovjetunióba elhurcolt magyarok személyes adatait tartalmazza.

null

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója az MTI-nek korábban elmondta: ilyen jellegű információátadásra, mint amilyen az adatbázis átvétele, a magyar levéltárügy történe­tében még nem volt példa. Az adatbázisban 681 955 karton szerepel, azoké, akiket 1941 és 1956 között elhurcoltak a Szovjetunióba. Hozzátette: az egyelőre nem tudható, hogy ez hány magyar embert takar, mert vannak ismétlődő kartonok.

A főigazgató még közölte: az adatok átvételét követő egy éven belül sikerült hozzáférhetővé tenni mindenki számára azokat, ugyanis a múlt csütörtöktől – a kommunizmus áldozatainak emléknapjától – már elérhető, tanulmányozható a következő online felületen: adatbazisokonline.hu/adatbazis/szovjet-taborok-magyar-foglyai.

Ellenőriztük, kipróbáltuk – könnyen át­­tekinthető, lehet böngészni!

Egy karton a sok százezer közül. Mindegyik mögött egy-egy tragikus emberi élet van
Fotó: Délmagyar.hu/Török János

– Azért is nagyon fontos ez, mert nem hallomásokról, kó­­sza hírekről van szó, hanem hivatalos jelentésekről, állami és közigazgatási adatokról – válaszolta kérdésünkre Miklós Péter történész, a vásárhelyi Emlékpont szakmai tanácsadója. Azzal folytatta:

– Így jelentős az esély arra, hogy a családok megtalálhatják, mi történt eltűnt szerettükkel, hol raboskodott vagy végzett borzalmas körülmények között kényszermunkát, egyáltalán, mi lett vele.

Az adatokkal kiegészíthető, közel teljessé tehető a II. világháború és a kommunizmus áldozatainak listája, helyi szinteken is.

A Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár 2019. április 8-i megállapodása alapján került az utóbbiban őr­­zött, a II. világháború alatt és után a Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, internált, illetve letartóztatott, majd a Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartott magyar nemzetiségű személyek, katonák és civilek úgynevezett nyilvántartó kartonjainak digitális másolata a Magyar Nemzeti Levéltár őrizetébe. Tartalmazzák a hadifoglyok vezeték- és keresztnevét, születési adatait, nemzetiségét, a fogságba esés helyét és idejét, a tábor elhagyásának okát és idejét, illetve ha az illető meghalt a táborban, akkor annak időpontját és okát.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Bosszúból dolgoztatták halálra az ártatlan civil honfitársainkat

– Ha a civil lakosság elhurcolását annak következményei felől megközelítve nevezzük meg, akkor tömeges halálozással járó kényszermunkára deportálásnak nevezhetjük a történteket – mondta Bognár Zalán történész, a Gulag- és GUPVI-kutatók Nemzetközi Társaságának elnöke. A kutatóval a holnap kezdődő konferenciájukról, a kommunizmus 21. századi szerecsenmosdatásáról és arról beszélgettünk, hogy mit tudhatunk meg a hétszázezer újonnan digitalizált kartonból.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.