Tíz esztendő után jelent meg a Hetést bemutató kötet

A Hetést bemutató kötet szerzőjével, dr. Lendvai Kepe Zoltánnal, a Lendvai Galéria-Múzeum főmuzeológusával, néprajzkutatóval Soós Mihály, az intézet vezetője beszélgetett.

null

Rendhagyó – online – könyvbemutatót tartott a közelmúltban a Muravidéki Nemzetiségi Művelődési Intézet. A Hetést bemutató kötet szerzőjével, dr. Lendvai Kepe Zoltánnal, a Lendvai Galéria-Múzeum főmuzeológusával, néprajzkutatóval Soós Mihály, az intézet vezetője beszélgetett – olvasható a Vas megyei hírportálon, a vaol.hu-n.

A szerző mintegy tíz esztendeig várt arra, hogy a Hetés falvainak népessége és gazdálkodása a 18–20. században című monográfiája – amelynek alapját doktori disszertációja adta – könyv alakban is megjelenjen. A szakember a kilencvenes évek elején kezdte kutatni ennek a sajátos, a magyar–szlovén határon átnyúló néprajzi tájegységnek – egyben szülőföldjének – a történelmét. Akkoriban még maga is a művelődési intézetben dolgozott, olyan sikeres projektek megvalósítójaként, mint a kapornaki néprajzi gyűjtemény. Később Szegeden, majd Budapesten folytatott néprajzi tanulmányokat, ahol immár „profi” kutatói fegyvertárral vetette bele magát a tájegység feldolgozásába.

Beszélgetés a Hetést bemutató kötetről
Fotó: VN/MNMI

 

– A tájegységről eddig a legnagyobb összefoglalást Gönczi Ferenc 1914-ben megjelent Göcsej és Hetés monográfiája jelentette – szólt az előzményekről Lendvai Kepe Zoltán. – Munkámhoz alapul is szolgáltak az ő rendkívül alapos néprajzi gyűjtései, leírása. Munkámban arra törekedtem, hogy az általa megjelentetett adatokat körbebástyázzam társadalmi háttérrel, tudományos, levéltári adatokkal.

A kötet az 1700-tól 2004- ig terjedő bő három évszázad történelmét öleli fel. A két, egyaránt hetési gyökerekkel rendelkező beszélgetőpartner sem tudott egyértelműen dönteni abban a kérdésben, hogy valójában hány település tartozott egykor és tartozik ma ehhez a tájegységhez. A monográfia végül tíz települést tárgyal, melyek ma részben Szlovénia, részben Zala megye területén fekszenek. Ami biztos, hogy a történelem viharai által sokat háborgatott régió lakossága folyamatosan csökken. Göntérháza, Bödeháza, Nyakasháza és társaik egykor egy-egy nagyobb család tanyáiként gyarapodtak, amiben először az 1848-as szabadságharc hozott törést. A jobbágyfelszabadítással a nagycsaládok felbomlottak, több lett a lakóház.

Még nagyobb változást hozott az új trianoni határ meghúzása, amely államhatárral vágta ketté az évszázados kapcsolatokat. Jugoszlávia ráadásul betelepítésekkel szándékosan rombolta a magyar települések egységét. A huszadik századi diktatúrák pusztításai mellett a szlovének 1942. évi ki telepítése és a teljes perifériára kerülés is hozzájárult a rohamos népességcsökkenéshez. Az elszakított szálak összekötésére az uniós csatlakozás adott újra lehetőséget, amivel azonban még mindig nem élnek eléggé az e térségben élők.

Ha csak a hetési viseletre, hímzésre, hagyományokra, tájszólásra gondolunk, egyértelmű, hogy ennek a hányattatott sorsú, alig 1500-as népességű történelmi régiónak a tényleges méreténél sokkal nagyobb a kulturális kisugárzása. Hogy ez hogyan lehetséges, arra talán választ ad a mélyreható, vaskos monográfia, amely alapossága mellett is olvasmányos, ahogy Soós Mihály fogalmaz, olvasóbarát. Rengeteg archív és jelenkori kép és térkép gazdagítja, a történelem pedig személyes találkozások, interjúk során bontakozik ki. Nagy hiba lett volna ezeket az emberi vonatkozásokat kihagyni – véli a szerző, hiszen egy táj képe az ott élők szokásain, életén, tevékenységein, kultúráján keresztül rajzolódhat ki igazán. Akik hetési gyökerekkel rendelkeznek, a sorok között megtalálják felmenőiket.

– A legújabb korban két Hetés bontakozott ki, és még ma is kevés a kapcsolat a két elszakított rész között. Holott a túléléshez a közösség az út. Talán ez a könyv is összekötő kapocs lehet a két Hetés között, hiszen mindkét oldal életvitelét elmeséli, a kézművességtől a valláson át az épített örökségig – zárta a beszélgetést a szerző.

Az eredeti cikket IDE KATTINTVA olvashatják.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.