Nem hittük volna, mire képes egy festmény – igazi gyógyszer, aminek nincs mellékhatása

Egyesek szerint csak dísz a falon. Mások viszont úgy érzik, megnyugtatja vagy éppen felvidítja őket. A festmények gyógyító hatása a kutatók érdeklődését is felkeltette. Mi van, ha egy kép tényleg többet ad, mint gondolnánk?

Szinyei Merse Pál: Vihar a Starnbergi-tavon Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

Természetesen a hatás azért sokkal erősebb, ha élőben is van alkalmunk megnézni egy képzőművészeti alkotást. Egy 2024-es hollandiai kutatás szerint a valódi festmények tízszer erősebb agyi aktivitást váltanak ki ugyanis, mint a reprodukciók. 

Az MRI és szemmozgáskövetéses vizsgálatok azt mutatták, hogy az autentikus művek erősebb válaszokat generálnak arra az agyi régióra, amely kulcsszerepet játszik a tudatos gondolkodásban, különösen az emlékezetben, a tudatban, a látási és térbeli folyamatokban, valamint az önmagunkról alkotott kép kialakításában, míg a poszterek gyengébben aktiválják ezt a területet. 

A test is érzi, ha hat ránk egy kép

Persze nem minden művészet — és nem minden befogadás — működik ugyanúgy mindenkinél. Jó lenne azt hinni, hogy bármilyen kép vagy szobor automatikusan jobb kedvre derít, de a valóság árnyaltabb. Egyes művek kifejezetten nyomasztóak lehetnek vagy fájdalmas emlékeket idéznek fel, ám ezzel sincs baj, néha éppen erre van szükségünk a feldolgozáshoz. 
Egy finnországi kísérletben a résztvevők különböző műalkotásokat néztek, és leírták, milyen érzéseket váltottak ki a testükben. A kutatók szemmozgásokat és érzelmi reakciókat is mértek, megerősítve, hogy a művészetek közvetlen hatással vannak a testre és az érzelmekre.

Annak ellenére, hogy sok mű szomorú vagy ijesztő témákat dolgozott fel, az emberek által tapasztalt érzelmek többnyire pozitívak voltak. A művészet által kiváltott testi érzések is hozzájárultak az érzelmekhez: minél erősebb volt a test reakciója a műalkotásra, annál erősebbek voltak az alanyok által tapasztalt érzelmek

– mondta a kutatást végző egyik professzor, Lauri Nummenmaa. Hozzátette:

Eredményeink arra utalnak, hogy testünk jelentős szerepet játszik az esztétikai élményben. A testi érzések vonzhatják az embereket a művészethez: a művészet érzéseket vált ki a testben, és a test örömközpontjainak ilyen stimulálása kellemes érzést kelt a nézőben. Ezért a művészet által kiváltott érzelmek és testi érzések felhasználhatók például a mentális egészség rehabilitációjában és gondozásában

És hogy mit szeretünk látni? 

A műalkotásokban az emberi alakok voltak a legérdekesebb témák, és ezekre figyeltek fel a leginkább. Az emberek hajlamosak egymás érzelmeibe beleélni magukat, és ez valószínűleg akkor is így van, amikor emberi alakokat látunk a művészetben. A műalkotásokban megjelenő emberi érzelmeket a néző észrevétlenül, úgynevezett tükröződés útján tudja befogadni

– vonta le a következtetést a vizsgálatról Riitta Hari, az Aalto Egyetem akadémikusa.

Fotó: MESTER TIBOR /  Magyar Nemzeti Galéria

Itt az ideje sokkal tudatosabban nézni a képeket. Nemcsak elsétálni előttük a múzeumban, vagy teljesen megszokni, hogy ott lóg a nappalink falán, hanem engedni, hogy hassanak ránk. Ma, a magyar festészet napján érdemes megállni egy pillanatra, és elgondolkodni azon, milyen gazdag örökségünk van ezen a téren is. Ezek a festmények nemcsak színek és formák: ott van bennük a magyar lélek mélysége és ereje is, ami hat ránk.