Nem hittük volna, mire képes egy festmény – igazi gyógyszer, aminek nincs mellékhatása

Egyesek szerint csak dísz a falon. Mások viszont úgy érzik, megnyugtatja vagy éppen felvidítja őket. A festmények gyógyító hatása a kutatók érdeklődését is felkeltette. Mi van, ha egy kép tényleg többet ad, mint gondolnánk?

Szinyei Merse Pál: Vihar a Starnbergi-tavon Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

Ma van a magyar festészet napja. Az előző mondat után talán már el is indult egy képzeletbeli kiállítás a fejünkben: Szinyei Majálisának derűje, Munkácsy monumentális Krisztus-trilógiája, Benczúr Gyula történelmi tablói, Csontváry misztikuma, a nagybányai iskola utánozhatatlan színei… Ezek a művek ráadásul nemcsak a szemünket gyönyörködtetik, hanem a lelkünket is gyógyítják. És nemcsak átvitt értelemben: a festmények gyógyító hatása mára tudományosan igazolt.

Szinyei festménye jól példázza, miként érvényesülhet a festmények gyógyító hatása a derűs színek, a fantázia és a könnyedség révén. (Fotó:  Magyar Nemzeti Galéria)

Így működik a festmények gyógyító hatása

Nemcsak mi, nézők vagyunk lenyűgözve ugyanis a festészet erejétől, a tudomány is felfigyelt rá. Egyre több kutatás vizsgálja, hogyan hat a művészet a mentális egészségre. Az eredmények pedig nagyon biztatóak. A WHO egyik jelentése több mint háromezer kutatás alapján összegzi a művészetek egészségügyi előnyeit. Az eredmény: a művészetek nemcsak a betegség megelőzésében és kezelésében játszanak szerepet, hanem hozzájárulnak a közérzet és a mentális egészség javításához is. 

Vizsgálatok kimutatták, hogy a festmények szemlélése csökkenteni tudja a szisztolés vérnyomást, vagyis megnyugtatja a szívünket. Emellett a stressz-szint is csökken, miután az ember eltölt egy kis időt egy galéria csendes, különös világában. 

A kiállítások szándékosan megkomponált rendje, a finom világítás, a csend mind azt üzeni, jó helyen vagyunk, nem kell mást tennünk, mint elmélyülnünk abban, amit látunk. Mindez tehát kontemplatív élmény is, vagyis olyan, ami segít lelassulni, lélegezni, megérkezni a jelenbe. 

Egy brit kutatás pedig arra jutott, hogy 

a festmények szemlélése csökkenteni tudja a depresszió, a krónikus fájdalom vagy akár a demencia kockázatát.

Gyógyszer, aminek nincs mellékhatása. Egy másik tanulmány még egy lépéssel továbbmegy: azt állítja, hogy 

egy-egy jól megválasztott festmény még a kórházak rideg falai között is képes javítani a közérzetet, enyhíteni a szorongást, és pozitív érzéseket ébreszteni.

Éppen ezért jó lenne kihasználni ezt a könnyen hozzáférhető erőforrást. 

Gyógyító művészet a nappalinkban

Jó hír, hogy a festmények gyógyító hatásához még csak el sem kell hagynunk a lakást. A Frontiers in Psychology egyik friss tanulmánya szerint még az online művészetfogyasztás – akár egy videó, egy virtuális kiállítás vagy egy múzeumi weboldalon felbukkanó festmény – is érezhetően javíthatja a közérzetünket. Már egy-két perc nézelődés is elég lehet ugyanis ahhoz, hogy csökkenjen a szorongás, oldódjon a magány, vagy egyszerűen csak egy kicsit jobban érezzük magunkat a bőrünkben. Mintha egy vizuális terápián vennénk részt. A kutatók szerint ez akkor működik igazán, ha az adott képben van valami, ami megérint. Egy szín, egy forma, egy arc, amit nem tudunk elfelejteni. Ennek nem muszáj szépnek lennie, bár az is több vizsgálat tárgya, hogy a természetet ábrázoló, illetve bizonyos színeket megjelenítő munkák hatása pozitívabb. 

Természetesen a hatás azért sokkal erősebb, ha élőben is van alkalmunk megnézni egy képzőművészeti alkotást. Egy 2024-es hollandiai kutatás szerint a valódi festmények tízszer erősebb agyi aktivitást váltanak ki ugyanis, mint a reprodukciók. 

Az MRI és szemmozgáskövetéses vizsgálatok azt mutatták, hogy az autentikus művek erősebb válaszokat generálnak arra az agyi régióra, amely kulcsszerepet játszik a tudatos gondolkodásban, különösen az emlékezetben, a tudatban, a látási és térbeli folyamatokban, valamint az önmagunkról alkotott kép kialakításában, míg a poszterek gyengébben aktiválják ezt a területet. 

A test is érzi, ha hat ránk egy kép

Persze nem minden művészet — és nem minden befogadás — működik ugyanúgy mindenkinél. Jó lenne azt hinni, hogy bármilyen kép vagy szobor automatikusan jobb kedvre derít, de a valóság árnyaltabb. Egyes művek kifejezetten nyomasztóak lehetnek vagy fájdalmas emlékeket idéznek fel, ám ezzel sincs baj, néha éppen erre van szükségünk a feldolgozáshoz. 
Egy finnországi kísérletben a résztvevők különböző műalkotásokat néztek, és leírták, milyen érzéseket váltottak ki a testükben. A kutatók szemmozgásokat és érzelmi reakciókat is mértek, megerősítve, hogy a művészetek közvetlen hatással vannak a testre és az érzelmekre.

Annak ellenére, hogy sok mű szomorú vagy ijesztő témákat dolgozott fel, az emberek által tapasztalt érzelmek többnyire pozitívak voltak. A művészet által kiváltott testi érzések is hozzájárultak az érzelmekhez: minél erősebb volt a test reakciója a műalkotásra, annál erősebbek voltak az alanyok által tapasztalt érzelmek

– mondta a kutatást végző egyik professzor, Lauri Nummenmaa. Hozzátette:

Eredményeink arra utalnak, hogy testünk jelentős szerepet játszik az esztétikai élményben. A testi érzések vonzhatják az embereket a művészethez: a művészet érzéseket vált ki a testben, és a test örömközpontjainak ilyen stimulálása kellemes érzést kelt a nézőben. Ezért a művészet által kiváltott érzelmek és testi érzések felhasználhatók például a mentális egészség rehabilitációjában és gondozásában

És hogy mit szeretünk látni? 

A műalkotásokban az emberi alakok voltak a legérdekesebb témák, és ezekre figyeltek fel a leginkább. Az emberek hajlamosak egymás érzelmeibe beleélni magukat, és ez valószínűleg akkor is így van, amikor emberi alakokat látunk a művészetben. A műalkotásokban megjelenő emberi érzelmeket a néző észrevétlenül, úgynevezett tükröződés útján tudja befogadni

– vonta le a következtetést a vizsgálatról Riitta Hari, az Aalto Egyetem akadémikusa.

Fotó: MESTER TIBOR /  Magyar Nemzeti Galéria

Itt az ideje sokkal tudatosabban nézni a képeket. Nemcsak elsétálni előttük a múzeumban, vagy teljesen megszokni, hogy ott lóg a nappalink falán, hanem engedni, hogy hassanak ránk. Ma, a magyar festészet napján érdemes megállni egy pillanatra, és elgondolkodni azon, milyen gazdag örökségünk van ezen a téren is. Ezek a festmények nemcsak színek és formák: ott van bennük a magyar lélek mélysége és ereje is, ami hat ránk.