Paloznak legyőzte az egyházellenességet

A keresztényellenesség egy új fajtájával találkozott nemrégiben a Balaton-parti község. Paloznakon el akarta tüntetni a térképről a Boldog Apor Vilmos utcát egy civil kezdeményezés, ám az egyházellenes manővert gyorsan és sikeresen kivédték. De mégis, kiket és miért zavarhat egy példás életű magyar vértanúról elnevezett utca?

Paloznak középkori római katolikus temploma Forrás: Wikipédia

Augusztus legvégén átnevezési kérelem formájában támadás indult a paloznaki Boldog Apor Vilmos utca ellen – hívta fel lapunk figyelmét az ügyre Pintér Kornél, a Paloznakkal szomszédos Lovas önkormányzati képviselője. A világunkra jellemző liberális keresztényellenes kirohanások ismeretében a történet felkavaró, de egyáltalán nem meglepő.

Boldog Apor Vilmos utca, Paloznak (Fotó: Google Maps)

„A lovasi és a paloznaki római katolikus testvéreket nagyon felháborította az ügy, első hallásra nem is akartam elhinni, hogy 2025-ben ilyen előfordulhat” – mondta az elöljáró, aki a lovasi római katolikus egyházközség hívő közösségének képviseletében szólalt fel azon a szeptember 2-i képviselő-testületi ülésen, amelyen három nem és két tartózkodás mellett sikeresen elutasították a furcsa átnevezési kérelmet.

Kilóg a liberális lóláb

A lapunk birtokába jutott nyilvános előterjesztés alapján egy, a Boldog Apor Vilmos utcában lakó magánszemély többek között arra hivatkozva nyújtotta be a kérelmet, hogy „Apor püspök soha nem járt Paloznakon. Semmi nem indokolja tehát, hogy egy kis faluban, amihez kötődése nem volt és ahol sokaknak fogalma nincs arról, kiről kapta az utcánk a nevét, közterület legyen elnevezve róla”. 

Tegyük hozzá, ilyen alapon Magyarországon sok ezernyi utcanevet egyszerűen le lehetne radírozni a térképről, arról nem is beszélve, hogy a szomszédos Alsóőrsön létezik ugyanúgy Szent István, mint Gagarin utca, és vélhetően nem azon az alapon, hogy az államalapító szent király és a világ első űrhajósa járt-e ott.

A legabszurdabb érv mégis az volt, hogy nehezen tudják leírni, elmagyarázni ügyintézésnél a vértanú püspök, a boldoggá avatott Apor Vilmos teljes nevét.

 A körmönfont liberális kánont mesterien visszaadó előterjesztő szó szerint ezt írta: „Mi küzdünk meg a mindennapi ügyintézés során azzal, hogy szépen lassan, tagoltan próbáljuk elmagyarázni, hogyan is hívják az utcát, amiben lakunk.”

Azért is furcsa ez az érv, mert a közeli Balatonfüreden, vagy a vármegyeszékhelyen, Veszprémben, sőt a fővárosban is léteznek olyan utcák, amelyeknek neve még hosszabb, sőt a névadó ugyanannyira ismert – vagy egyesek szerint ismeretlen – személy, mint Boldog Apor Vilmos. Ilyen a Bajcsy-Zsilinszky Endre nevét viselő utcák egész sora.

Könnyen megtörténhet, hogy ha az ország más részén, politikai alapon az ott élő ateistáknak nem tetszik egy szentnek, vagy boldognak a neve, akkor azt mondvacsinált módon kikezdik. Alapjaiban ássák alá azt a kulturális, vallási, nemzeti szövetet, ami a nemzet egységét jelenti, ami a magyarságunkat adja pártpolitikai meggyőződéstől függetlenül

 – mondta Pintér Kornél, aki egyenesen vérlázítónak tartja az ügyet. Szerinte ez a dolog egy jelenség része, ugyanakkor ő abban sem bizonyos, hogy a felterjesztő egymaga találta volna ki az egész névváltoztatási cirkuszt. Hiszen annak, aki 25 éve abban az utcában lakik, miért jut eszébe épp most, hogy megváltoztassa az utcája nevét?

Paloznak sikeresen ellenállt a keresztényellenes támadásnak (Forrás: Facebook)

Félnek a harangtól, mint vámpír a kereszttől

Szeptember közepén két keresztényellenes atrocitás is borzolta a hazai közvéleményt. Az egyik a Ferenciek terén történt, amikor Hadházy Ákos hívei durván belekötöttek a 82 éves Pál atyába a budapesti Alcantarai Szent Péter-templomnál, sérelmezve, hogy harangoznak a liberális hátszelű demonstráció ideje alatt.

A határon túl, Nagyváradon ugyanakkor Fejes Rudolf Anzel O.Praem. premontrei főapátot ki akarja lakoltatni a helyi román többségű önkormányzat. Ez már egy nyár eleje óta húzódó döbbenetes történet. Ott nem csak a harangozással van bajuk, hanem már szemet vetettek a rend létét biztosító kolostorépületre is. (Mellesleg Boldog Apor Vilmost épp Nagyváradon szentelték pappá 1915-ben.)

Paloznak nyugalmazott plébánosa és díszpolgára, Ajtós József László is egyértelmű párhuzamot lát a községben történt eset és a legutóbbi, liberális indíttatású keresztényellenes támadások között. A címzetes prépost volt az, aki több mint két évtizede kezdeményezte, hogy az utca vegye fel a Boldog Apor Vilmos nevet, ami akkoriban semmilyen akadályba nem ütközött, csak támogatást kapott a lakosság részéről.

A volt plébános, aki lelkes lokálpatrióta is, megjegyezte, hogy a névváltoztatásért agitáló hölgyet annak idején vélhetően zavarhatták az ablaka alatt elvonuló a körmenetek is. De hogy ezek miatt szálljon síkra épp egy boldog ellen, az már túlmegy minden határon.
 

Paloznak gyorsan cselekedett

A jelenlegi paloznaki plébános, Berkes Péter tudomása szerint a Boldog Apor Vilmos utca átnevezéséért indult kezdeményezés nem volt szervezett hátterű, viszont az önkormányzatnak nem is kellett volna befogadnia egy ilyen kérelmet. Hozzátette: az ügy végül pozitívan zárult az ő szemszögükből, de ettől még kellemetlen volt, hogy egy ilyen ügyben kellett kiállniuk, ráadásul huszonöt éve ezt a nevet viseli az utca.

 

Boldog Apor Vilmos, a mártír főpásztor

Nyolcvan éve szenvedett vértanúságot Boldog báró Apor Vilmos győri megyés püspök (1892–1945). Az üldözöttek mindenkori rendíthetetlen, székely főnemesi származású védelmezője nőkre vadászó részeg szovjet katonák útját állta el, amikor a végzetes géppisztolysorozat érte. Nevét ma már nemcsak utca, de főiskola és kollégium is viseli.

További játékainkhoz kattintson ide!