Brüsszel újra leleplezte önmagát

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke továbbra is minden elé helyezi Ukrajna uniós csatlakozását, miközben szemet huny a háború és a korrupció sújtotta ország problémái felett. A brüsszeli vezetés erőltetett tempóban vinné előre Kijev felvételét, miközben a felkészült Szerbiát politikai feltételekkel tartja az uniós előszobában. A kettős mérce ismét egyértelművé vált: Brüsszel számára nem az érdemek, hanem a lojalitás számít.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP) Fotó: Jonas Roosens Forrás: ANP/AFP

Von der Leyen hangsúlyozta, az Európai Bizottság pedig minden támogatást megad annak érdekében, hogy Ukrajna minél előbb az uniós tagállamok közé kerülhessen.

A magyar kormány ezzel szemben óvatosságra int. Orbán Viktor miniszterelnök többször is világossá tette: Magyarország nem támogatja Ukrajna gyorsított felvételét, mivel az az uniós agrárpiac és a tagállami gazdaságok súlyos destabilizációjához vezethetne.

Ukrajna jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzete messze elmarad az uniós elvárásoktól. Az országban továbbra is jelentős a korrupció, gyenge az intézményi átláthatóság, és az infláció is az egyik legmagasabb Európában. Elemzők szerint a gyorsított csatlakozás komoly terheket róna az unióra, különösen a közös költségvetésre és a tagállami támogatási rendszerekre.

Mindeközben Brüsszel egyre határozottabban sürgeti Ukrajna integrációját: a bizottsági elnök a tavaszi kijelentéseket követően már a nyár elején is újabb lépéseket szorgalmazott a csatlakozási folyamat felgyorsítására.

Az Európai Unió csúcstalálkozóján júniusban 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismét kijelentette: Ukrajna megérdemli, hogy megnyíljanak számára a csatlakozási tárgyalások első fejezetei, mivel az ország „lenyűgöző teljesítményt nyújtott” a háború ellenére is. Von der Leyen szerint Kijev bebizonyította, hogy képes folytatni a reformokat még háborús körülmények között is, és ezzel példát mutat Európa számára.

A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy a háború nem lehet akadálya az uniós integrációnak, éppen ellenkezőleg: Ukrajna jövője Európában van, és az EU-nak minden eszközzel segítenie kell abban, hogy az ország mielőbb teljes jogú taggá válhasson. Ennek jegyében Brüsszel júniusban újabb egymilliárd eurós támogatást ítélt meg az ukrán védelmi iparnak, valamint döntés született arról is, hogy a G7 által korábban jóváhagyott, de még ki nem fizetett 11 milliárd eurós forrásokat előrehozzák és gyorsított eljárásban folyósítják.

🚨🇺🇦🇪🇺 | EUROPEAN COMMISSION PRESIDENT: UKRAINE COULD JOIN EU BEFORE 2030

Von der Leyen expressed that Ukraine could join the EU before 2030 if it continues at its current pace, meeting EU criteria on anti-corruption, law enforcement, and economic stability.

• Reuters pic.twitter.com/IZJz82BbcA

— Leil (@LeilIdeas) February 24, 2025

Von der Leyen beszédében újabb, Oroszország elleni szankciós csomagot is kilátásba helyezett, valamint az ukrán hadiipari vállalatok európai integrációját sürgette, hogy Ukrajna ne csupán a támogatások kedvezményezettje, hanem az uniós védelmi rendszer aktív szereplője is lehessen.

Brüsszel megkerülné Magyarország vétóját Ukrajna uniós csatlakozásában

Brüsszelben egyre nyíltabban beszéltek arról is, hogy az Európai Unió akár Magyarország megkerülésével is továbbvinné Ukrajna csatlakozási folyamatát. Az uniós jog szerint a bővítéshez minden tagállam egyhangú támogatása szükséges, ám magas rangú brüsszeli tisztviselők informális eljárások bevezetéséről egyeztettek, hogy elkerüljék a magyar vétó lehetőségét.

Brüsszel ezzel egyértelmű politikai üzenetet küldene Kijevnek: az uniós tagság felé vezető út nyitva áll, függetlenül attól, hogy Budapest továbbra is fenntartásokat fogalmaz meg a háborúban álló, súlyos korrupciós problémákkal küzdő Ukrajna gyorsított felvétele kapcsán.

Von der Leyen szankciókat követel Szerbiától – Brüsszel ismét kettős mércét alkalmaz

Miközben Brüsszel minden eszközzel Ukrajna felvételét igyekszik siettetni – akár a tagállami vétók megkerülésével is –, a bővítési politika más területein éppen az ellenkező gyakorlat figyelhető meg.

Ursula von der Leyen belgrádi látogatásán kijelentette: Szerbia uniós csatlakozása csak akkor haladhat előre, ha az ország teljes mértékben csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz. Bár elismerte, hogy Belgrád az uniós külpolitikai álláspontok több mint hatvan százalékát már átvette, ez szerinte nem elegendő — a továbblépés feltétele a teljes igazodás Brüsszel elvárásaihoz.

Von der Leyen ismét kettős mércét alkalmaz: miközben Ukrajnát háborús helyzete és súlyos korrupciós problémái ellenére is gyorsított pályán vinné az unióba, addig a stabilitást és gazdasági fejlődést mutató Szerbiát politikai feltételekkel tartja az előszobában. Brüsszel számára tehát nem a tagjelöltek tényleges felkészültsége vagy reformeredményei számítanak, hanem az, hogy mennyire hajlandók igazodni az uniós külpolitikai irányvonalhoz.

Almost two decades ago, Serbia made a choice to join our Union.

It was not only a strategic choice.

It was also a choice of the heart.

It was the demand of the people of Serbia.

So we look forward to Serbia doubling down on its EU path ↓ https://t.co/uw82PU1pFM

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) October 15, 2025

Alekszandar Vucsics szerb elnök ugyanakkor világossá tette: Szerbia nem hajlandó feladni szuverenitását, és döntéseit továbbra is a nemzeti érdekek alapján hozza meg. A csatlakozás stratégiai cél marad, de Belgrád nem fog automatikusan engedelmeskedni Brüsszel politikai elvárásainak.

Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)