Ukrajnát gyorsított eljárással venné fel Brüsszel, Szerbia jobban készen áll a csatlakozásra

Kovács Elvira, a Szerbiai Parlament alelnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában részletesen beszélt az ország európai uniós csatlakozási folyamatáról. Az alelnök kifejtette, hogy bár a hivatalos tárgyalások már egy évtizede folynak, az elmúlt években jelentősen lelassultak. Kovács szerint ennek fő oka az orosz–ukrán konfliktus, valamint Brüsszel álláspontja a szankciókkal kapcsolatban. Az interjúban szó esett az EU hozzáállásáról, Ukrajna gyorsított felvételi eljárásáról, valamint Szerbia erőfeszítéseiről az uniós elvárások teljesítésére.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)

– Szerbia egy évtizede vár az Európai Uniós csatlakozásra. Az elejében még ment a folyamat, hellyel-közzel, de az embernek az az érzése, hogy évek óta ez már semerre nem halad. Miért van ez, miért viszonyul Brüsszel így Szerbiához?

– Tény, hogy úgy tűnik, hogy ez évtizedek óta tart. Én mondjuk egy évtizedet számolok, már hogy hivatalosan akkor kezdődtek a tárgyalások. Igaz, hogy előtte is ilyen európai perspektíváról beszéltünk, de a hivatalos tárgyalások tíz éve folynak, azaz pontosabban 3,5 éve állnak. Ez egy óriási probléma. Utoljára 2021 decemberében volt, hogy fejezetcsoportot, tehát klasztert nyitott Szerbia, két hónap múlva vagy akár ott januárban megnyithatott volna még egyet. Ezután azonban februárban sajnos elkezdődött az orosz–ukrán háború. Azóta egy jó ideig Szerbia volt a rossz fiú mindenki szemében, mert ugyan elítélte a támadást, de nem vezetett be szankciókat. Aztán viszont az utóbbi néhány hónapban vagy akár másfél évben a meg nem értés és talán a rossz kommunikáció az oka ennek.

Az orosz–ukrán háború és Brüsszel is akadályozza Szerbiát az uniós útján. Fotó: AFP

– Brüsszel továbbra is – ahogy fogalmazott – rossz fiúnak tartja Szerbiát, és nem nézi jó szemmel ezt, hogy Szerbia nem vezetett be szankciókat. Hol lehet itt kompromisszum Szerbiának?

– Szerbia általában hivatalosan az orosz energiafüggőségre hivatkozik, másodsorban viszont arra, hogy Oroszország kiáll Szerbia mellett, és megérti a Koszovóval kapcsolatos álláspontot, de nem ez a legfontosabb, a legegyszerűbb. Ami megfogható, az az, hogy Szerbia sosem titkolta, hogy nem vezet be szankciókat Oroszország ellen, mert a szankciók az egyszerű polgárokat érintenék, nem az oligarchákat. Illetve amire a szerb államvezetés hivatkozik, hogy rossz emlékei vannak a szankciókról, és talán 2022 februárjától az elmúlt két évben ez volt a legnagyobb probléma. Aztán végre sikerült Szerbiának megértetnie azt, hogy nem annyira rossz fiú, merthogy elítéli a konfliktust és támogatja Ukrajna területi integritását. 

Sőt Szerbia az elmúlt időszakban nagyon sok segélyt küldött Ukrajnába. Ha összehasonlítjuk az egész nyugat-balkáni térséget, a különböző segélyek 93 százaléka Szerbiából megy. 

Úgy tűnt, hogy lesz némi áttörés az elmúlt néhány hónapban, és hogy ezt talán megértik, és hogy annak ellenére, hogy Szerbia nem vezetett be szankciókat, valami változás történik, de sajnos még mindig az egyetlen áttörési pont, hogy béke legyen, tehát hogy vége legyen a háborúnak.

 

Brüsszel Ukrajnát gyorsítósávon vinné az unióba

– De miért van az, hogy amíg mondjuk Szerbiát rossz fiúnak titulálják, addig Ukrajnát viszont, amely háborúban van gyorsítósávon vennék be az unióba?

– Az Európai Unió is elveszítette egyrészről gazdasági erejét, másrészről befolyását, hadd ne mondjam, hogy észszerűségét, és ez látható volt a tárgyalások kapcsán is, hogy a legnagyobb tagállamok, sőt az Európai Unió vezetése is mintha egy ilyen kispadon ülne Amerika, illetve más világhatalmak viszonylatában. 

Ez, ahogy az orosz–ukrán konfliktushoz állnak, ez is azt bizonyítja, hogy egyszerűen nem racionálisak.Ők azt gondolják, hogy ezzel tudják motiválni Ukrajnát. Ilyen gyorsított eljárásban teljesen mindegy, hogy mit tesznek, tehát például kisebbségi jogok terén bármit letesznek-e az asztalra vagy nem, Ukrajnát be kell venni az EU-ba, ami valóban észszerűtlen.

Én először hallottam például Kaja Kallastól azt, általában a magyarországi kérésre, hogy mi történik a nemzeti kisebbségi jogok terén Ukrajnában, hogy azt mondta, mindegy, majd akkor intézzük ezt, amikor Ukrajnát bevesszük az EU-ba. Attól függetlenül, hogy valaki bent van vagy kint, azért bizonyos feltéteknek eleget kell tenni még Ukrajnának is, annak ellenére, hogy nyilván a háborúra hivatkoznak, s szinte semmit nem tudnak teljesíteni.

– Változtathat-e ezen az például, hogy Orbán Viktornak nagyon jó szövetségese Andrej Babis, és ő győzött a választáson most Csehországban, tehát több patrióta vezető lesz ott az Európai Tanácsban. Mit vár ettől Szerbia?

– Igen, lassacskán átalakulnak a hatalmi viszonyok és a hozzáállás. A szerbiai államvezetés is azonnal gratulált a választási eredményekhez. Szerintem ez nem meglepő. Párhuzamot lehet vonni másokkal is, tehát hogy mennyire küszködik például Franciaország vagy Németország, és azért sokkal többet vártunk a választások után. 

Meg fognak változni a viszonyok, meg fog változni a politikai erő. Én remélem, hogy azért egyre több észszerű hang lesz az Európai Unióban, de ezt a jövő fogja megmutatni. Szerbia nem vár el semmilyen gyorsított eljárást a saját maga irányában, tehát Szerbiát illetően, viszont elvárja, hogy normális hozzáállás legyen, és ne akadékoskodjon azért már senki, mert hogyha az Európai Bizottság már negyedik alkalommal, tehát három és fél éve azt mondja, hogy Szerbia készen áll egy újabb előrelépésre, fejezetcsoport megnyitására, akkor nem kellene már a tagállamoknak sem akadékoskodniuk. 

Tehát egyszerűen azt várja, hogy valóban ez az érdemeken alapul hozzáállás alapján konkrét lépést tegyen előre, és ne topogjon egy helyben. Tehát ismerjék el, hogy mit tett. Például legutóbb június közepén volt parlamenti ülés, amikor Szerbia elfogadott három olyan médiatörvényt, amit elvárt tőle az Európai Bizottság, az EU, és ennek ellenére ezt nem értékelték pozitívan. Folyamatosan csak azt hangoztatják, hogy mi az, amit még nem tett le az asztalra.

– Alekszandar Vucsics most egy legutóbbi interjújában vasárnap este azt mondta: az ország mindent meg fog tenni, hogy felgyorsítsa a munkát. A kormányfőhöz és a parlamenti elnökhöz intézte szavait, hogy stratégiai fontosságú Szerbiának az európai uniós integráció. Kilátásba helyezte, hogy Ursula von der Leyen megérkezik majd Belgrádba is. Belgrád gyorsítani akarja a folyamatot, de hogyha Brüsszelből ennyi az akadékoskodás, akkor mit tehet Szerbia?

– Azért körülöttünk, tehát belpolitika terén is forrongás van már egy 10-11 hónapja, és mondjuk a parlament sem ülésezett annyit, amennyit kellene. Szerbiának új, átalakított kormánya van április óta. A jó hír, hogy most az októberi rendes ülésszakkal megindul a munka. Olyan törvényjavaslat is van napirenden, amely a reformterv része, amely a szerbiai törvényhozást hozza összhangba az EU-val. Egyértelmű, hogy ez az őszi időszak olyan, amikor megjelenik az Európai Bizottság új országjelentése, és idén ez novemberre csúszik. Az Európai Bizottság elnöke nyugat-balkáni túrát tesz, tehát meglátogatja a nyugat-balkáni tagjelölteket, és Szerbiába is ellátogat. Ahogy azt említettem, a rossz kommunikáció vagy a meg nem értés is akadály volt, ezért próbál maga a házelnök is több olyan európai uniós tagállamot meglátogatni, amelyek a legszigorúbbak: a balti államok, illetve az észak-európai államok, hogy tisztázzák, hogy mi az a gond, amiért ők még mindig akadékoskodnak. Tehát Szerbia valóban az EU tagja szeretne lenni, és mindent megtesz ennek érdekében. Van egy-két akadály, amit akár a jelenlegi hatalmi többség megléphetne, tehát el tudná fogadni, de el akarja kerülni azt a kritikát, hogy nem inkluzív folyamatban lépte meg ezeket a lépéseket.

Tehát sajnos azt kell mondani, hogy az ellenzék, illetve a civil szervezetek azok, amelyek Szerbiában ellehetetlenítik, hogy a hatalmi többség vagy, ha úgy tetszik, eleve az ország bármilyen konkrét elvárást teljesítsen, mert ha bármit tesz mondjuk a parlamenti többség vagy a kormány, ők ezt kritizálják. Annak ellenére, hogy ez segítené, felgyorsítaná az uniós csatlakozást.

Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)