Újabb felmérését hozott nyilvánosságra a XXI. Század Intézet, amelyben arra keresték a választ, hogy a magyarok vajon mennyire fejthetik ki szabadon a véleményüket a közösségi médiában, szembesülnek-e véleményük kifejtéséért az emberi méltóságukat sértő kommentekkel, illetve mit gondolnak arról, hogy szükséges-e szigorítani a jogszabályokon az álhírek visszaszorítása érdekében, illetve az emberi méltóságot sértő kommentek megfogalmazóival szemben.
A kutatás szerint a válaszadók közel fele (47 százalék) úgy érzi, hogy teljesen, vagy többé-kevésbé szabadon kifejtheti a véleményét a közösségi médiában, és csak a válaszadók 15 százaléka érzi úgy, hogy egyáltalán nem. Ugyanakkor a szabadságnak „ára” is van:
a válaszadók 43 százaléka nyilatkozott arról, hogy véleménye miatt rendszeresen vagy többé-kevésbé szembesülnie kell emberi méltóságát sértő kommentekkel. A válaszadók közel negyedének (24 százalék) viszont egyáltalán nincs ilyen tapasztalata.
A kutatóintézet szerint vannak olyan kérdések és ügyek, amelyek nem esnek áldozatul a pártok közötti versengésnek. A XXI. Század Intézet azon kérdésére, miszerint szigorítani kellene-e a jogszabályokon az internetes bántalmazás visszaszorítása, illetve az emberi méltóságot sértő kommentek megfogalmazóival szemben,
tíz válaszadóból nyolc (81 százalék) teljes mértékig vagy inkább egyetért abban, hogy szigorítani kell. Így gondolja ezt a Fidesz-szavazók 91 százaléka, de a Tisza-szavazók 75 százaléka is.
 |  |
Az internetes álhírek kapcsán is egyöntetű társadalmi konszenzus uralkodik, minden tíz válaszadóból kilenc (89 százalék) teljes mértékben vagy inkább egyetért azzal, hogy szigorítani kellene az álhírek terjesztőinek büntetésével kapcsolatos szabályokon.
A Fidesz-szavazók 94 százaléka, a Tisza-szavazók 87 százaléka vélekedik így.
Jelen kutatás a XXI. Század Intézet A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása címet viselő kutatási projektje keretében készült, 2025. október 6-a és 8-a között, 1000 fő telefonos megkérdezésével.
