Veszélyes túrázni a Mecsekben, a tavaszi havazás után + videó

Mint a bama.hu stábja kedden este már egy Facebook videóban beharangozta, komoly szélvihar és hóesés kezdődött a Misinán, a Mecsekben, annak is a magasabb pontjain.

Szerda reggel újabb felvételeket készítettek, mely megmutatja, hogy valóban szokatlanul sok hó esett így a tavasz kellős közepén.

Mint Sárkány Sándor, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivője a bama.hu-nak elmondta, az időjárással kapcsolatban egy esetben kellett vonulniuk a Mecsekben: Kövestetőn egy kidőlt fa akadályozta a forgalmat, így ott szakszerű hatósági beavatkozásra volt szükség.

Ottjártukkor többen is megfordultak a környéken, bár hókotróval nem találkoztak, az út járható volt óvatosan. Sokan szánkót is ragadtak, és biztonságos helyeken húzták a kisgyerekeket. Mások driftelni próbáltak a tv-torony körül, igaz ezt már este is egyesek kipróbálták.

Veszélyes most…

A Mecsekerdő zrt. a bama.hu szerkesztőségéhez eljuttatott közleményében felhívja a természetjárók figyelmét, hogy a Mecsekben nagy mennyiségű havas csapadék hullott, ezért a magasan fekvő erdei utakon a közlekedés balesetveszélyessé vált.

A fák frissen kifakadt lombja, ágai a nedves hó súlya alatt megtörhetnek, a felázott talaj miatt, a széllökések hatására akár egész fák is kifordulhatnak a földből. Az erdőgazdaság szakemberei folyamatosan figyelik a séta- és turistautakat, erdészeti utakat, és szükség esetén intézkednek a felszabadításukról.

A Mecsekerdő arra kéri a kirándulókat és a környéken lakókat, hogy a balesetek elkerülése érdekében a veszélyes időszakban ne induljanak az erdőkbe.

Sokakat meglepett az időjárás, tavaszból hirtelen tél lett a Mecsekben is
Fotó: bama.hu – mediaworks

A Mecsekben az április havazást követően kialakult helyzetről szóló eredeti cikk, a képgalériával együtt IDE kattintva érhető el.

A nyár hosszabb, az ősz és a tavasz rövidebb lett hazánkban

Az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzése alapján az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon, a nyár viszont ötven nappal hosszabb lett, mint a hetvenes években volt – derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé kedden az Origo cikke szerint. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszakeltolódásokkal. A folyamat következtében az ökológia rendszer szerkezete sérül, ami például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén vagy éppen új, invazív fajok – köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok – megjelenésén keresztül is tapasztalható – olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében. Magyarországon az 1971 és 1980 közötti években átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-án vége is volt. Ezzel szemben 2011–2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a nyár, azaz körülbelül 50 nappal lett hosszabb. Az évszakok kezdetét és végét Kis Anna és munkatársai a hőmérséklet alapján definiálták: a nyár kezdetét akkorra datálták, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 17,71 Celsius-fokot, a végét pedig az első ennél hűvösebb nap jelentette. A tél esetében – amelynél a hőmérsékleti küszöb 3,42 Celsius-fok volt – egy kisebb mértékű rövidülés tapasztalható: november vége helyett december elejére tolódott az évszak kezdete, és az utolsó vizsgált időszakban hét nappal korábban fejeződött be, mint 1971–1980-ban, de a köztes évtizedekben az is előfordult, hogy tovább tartott. Szükségszerűen a tavasz is rövidebb lett, de inkább az évszak végének korábbra tolódása miatt. A legnagyobb mértékben az ősz rövidült le: az 1990 előtti évtizedekben az átlagos hossza 100 nap körül alakult, ám az utána következő három évtizedben már kevesebb mint 85 nap volt. A szakemberek szerint az adatokból jól látszik, hogy a változás trendszerű: a nyár kezdeti időpontja évtizedről évtizedre előrébb kerül, míg a vége egyre nagyobb mértékben lóg bele a szeptemberbe.

A cikk IDE kattintva olvasható tovább.