Három napon át ünnepelték a kajszit Göncön

Felavatták Göncön a Rendezvényházat, ezzel vette kezdetét a pálinkájáról is híres település ünnepségsorozata a hét végén. A gönci barackot a város aranyának nevezte Vinter István polgármester, az ünnep házigazdája, hozzátéve, mindegy, hogy a helyi gyümölcsből készült híres pálinkáról vagy éppen a lekvárról van szó. Nagy jelentőségűnek nevezte a polgármester a Rendezvényház átadását is, amely Gönc új közösségi tere is egyben, és ahol egy pálinkateraszt is kialakítottak – olvasható a Borsod-Abaúj Zemplén megyei hírportál, a Boon.hu cikkében.

Három napon át ünnepelték a kajszit Göncön
Fotó: Boon.hu/Kozma István

„Az a magyar kajszicsoport, amiről ez az ünnep is szól, az már 300-350 éve jelen van, és mi azért tudunk ma ünnepet tartani, mert az itt élők foglalkoztak ezzel, és a szaktudásukat adták ahhoz, hogy fennmaradjon ez a gasztronómiai, kulturális és gazdasági örökség” – hangsúlyozta Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára.

Megújuló mezőgazdaság

A magyar kormány a megújuló agrárium érdekében mintegy 4000 milliárd forint támogatásról dönt. Erről is beszélt Szinay Attila közigazgatási államtitkár. „A környéken élők egyrészt pályázhatnak a kertészet- és ültetvénytelepítési programunkra, illetve a víztakarékos öntözési rendszerek kiépítésére” – hangsúlyozta, majd hozzátette, ez mintegy 500 millió forintos támogatást jelenthet. „Az agrártárca gondozásában és felügyeletével további programok is elérhetők a gyümölcstermesztéssel foglalkozók számára, hiszen 2016 óta folyamatosan nyitva állnak a mezőgazdasági és a vízgazdálkodási hálózat fejlesztéséről szóló pályázatok, de a kisebb kertészetek számára is van egy 50 milliárdos keretösszeggel rendelkező program, a kertészeti üzemek megújítására. Ezentúl a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó fejlesztésekre is pályázhatnak a mezőgazdaságból élők, erre 100 milliárdos keretet különített el a szaktárca.”

„A hamisítatlan magyar ízek, a gasztronómiai ínyencségek közé tartozik a magyar pálinka, mely kinőtte a nemzethatárokat, és elindult világhódító útjára. A pálinka a magyar kultúra része, hungarikum” – fogalmazott köszöntőjében Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára. „Ez a főzet a miénk, magyaroké. A nagy múltú pálinkának méltán van helye, nemzeti sajátosságunk, mint a Tokaji aszú vagy a pirospaprika” – húzta alá Dukai Miklós. „A legízesebb pálinkafélék a Kárpát-medencében találhatók, ahol a gyümölcsből készült pálinkák zamata egyedülálló az egész világon. A hungarikumok védelme, a helyi termelők támogatása, a szűkebb és tágabb közösségeknek is érdeke. A helyi és regionális szinten elismert termékek, az értékesítésre is lehetőséget adó piacok fejlesztése elősegíti a turizmust és a falusi turizmus szerepének növekedését. A kormány határozott álláspontja, hogy nemzeti ügy e hazai érték megtartása és támogatása” – foglalta össze a helyettes államtitkár.

Mindenkinek van egy fája

Hörcsik Richárd, Abaúj és Zemplén országgyűlési képviselője az ünnep új elnevezéséről, a „gönci barack ünnepről” beszélt, amely szerinte jelzi, hogy egy kicsit megváltozott a szemlélete a szervezőknek. „Nem vigasságok, nem gönci barack napok, hanem ünnep” – hangsúlyozta Hörcsik Richárd. „Valóban, ez a gyümölcs ünneplésre ad okot, olyan, mint egy családtag, hiszen itt és a környéken szinte mindenkinek van barackfája. Ez megélhetést jelentett évszázadokon keresztül, és megélhetést jelent a jövőben is” – húzta alá a térség országgyűlési képviselője.

Képgaléria: Három napig tart a barackünnep Göncön

„Szívüket, lelküket is beleteszik ebbe a munkába a helyi gazdák” – fogalmazott Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke. „Az elvégzett munkának és a Hernád völgye, Zempléni-hegység által határolt táj mikroklímájának köszönhetjük a kiemelkedő nemzeti értékeink közt számontartott gönci kajszibarackot és a gönci barackpálinkát, amely a szomszédos Hegyalján termelt szőlővel, borral együtt megyénk agráriumának csúcsterméke, jelképünk, büszkeségünk.”