Földy Józsefre emlékezett az Elsősorban pápai Városbarát Egylet (EpVE) szerdán a Török Bálint utca 16. számú lakóháznál, a professzor egykori otthonánál. Kerecsényi Zoltán ügyvivő felidézte a hazai görög és latin tanulmányok sokoldalú, odaadó művelőjeként, nemzetépítő alkotóként tevékenykedő néhai tudós tanár életművét – olvasható a Veszprém megyei hírportál, a VEOL cikkében.
– 1924 és 1946 között a Pápai Református Kollégium görög-latin tanára volt. Az 1931-ben Pápán kiadott középiskolai görög-magyar szótára, értékes tankönyvei hosszú időkön át állták meg a helyüket. Előadásait a kor tudományos szintjén közvetítette, az ókori világ szeretetére tanítva a fiatalságot. Tagja volt a Pápai Kaszinónak, 1923 és 1947 között annak könyvtárosi tisztségét is ellátta; 1934-ben megírta a kaszinó százéves történetét. Kedvelt, népszerű előadó volt, szívesen hívta például a Pápai Jókai Kör is. A kecskeméti születésű, hajdani kiváló tudós-pedagógus neve az ókor egyik nagy „enciklopédiájának”, Sztrabón Geógraphikájának magyar fordítójaként csenghet ismerősen. 1933-ban, a Magyar Tudományos Akadémia akkori főtitkára, Balogh Jenő megbízásából Pápán megkezdődött fordítás Földy József munkásságának megkoronázása volt. Az első geográfusnak tekinthető görög utazó, földrajzi író hatalmas művének magyar nyelvre való átültetése óriási teljesítmény volt.
Földy közel két évtizeden át dolgozott rajta, ám az csak halála után, 1977-ben láthatott napvilágot
– mondta el Kerecsényi Zoltán.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.