Afganisztánban jártam címmel tartott beszámolót dr. Lippai Péter dandártábornok, az MHP Kiképzési Csoportfőnökség csoportfőnöke az Adassék tisztelet a katonaeszménynek előadássorozat keretében hétfőn délután a Jósa András Múzeumban.
– 1988-tól vagyok hivatásos katona – mondta dr. Lippai Péter.
– Háromszor vettem részt misszióban. Előszor Koszovóban, majd Afganisztánban kétszer, 2007-ben és 2010-ben. Szolgáltam többek között Szolnokon, Nyíregyházán, Debrecenben, jelenleg Budapesten teljesítek szolgálatot. Nős vagyok, öt gyerek apja. Afganisztánban négyszer voltam konkrét támadások célpontja. Megúsztam. Hogy ezt a szerencsének köszönhetem-e vagy valami másnak? Nem tudom, de már nem szoktam ezen gondolkodni.
A dandártábornok beszélt arról is: mi jellemzi az afgán emberek mindennapjait?
– Az iszlámot nem úgy kell elképzelni, mint a kereszténységet. Az afgán emberek mindennapjait az első perctől az utolsóig szabályozza a vallás. Nem mindegy, mikor és mennyit imádkoznak, hogy előtte milyen módon tisztálkodnak. Az iszlám kőkeményen szabályozza, mit tehetnek és mit nem a férfiak és a nők. A saját időszámításuk szerint Afganisztánban az 1400-as évek végén járnak.
Egy soknemzetiségű ország, ahol hagyományos értelemben vett nemzetről, nemzettudatról nem beszélhetünk.
Törzsek vannak, klánok, nemzetségek, egyes területeken a hadurak úgy rendelkeznek az ott élő emberek sorsáról, mint nálunk a középkorban a feudális monarchia idejében a kiskirályok. Persze, ez egy sarkos hasonlat, de nem járunk messze az igazságtól. Éppen ezért nagyon fontos volt, hogy az afgán misszió résztvevőit felkészítsék ezekre a kulturális különbségekre, hiszen ha nem tartjuk be a szabályaikat, akkor úgy viselkedünk, mint az elefánt a porcelánboltban, és mi a Tartományi Újjáépítési Csoport tagjaiként nem azért mentünk oda, hogy megsértsük őket, hanem hogy segítsünk rajtuk.
A teljes cikk ITT olvasható el.
